Egy ok, amiért nem alszik a baba

Ha keresgélünk, rengeteg információt találunk arról, miért nem alszik a babánk éjjel. Egy újabbal szeretném bővíteni a repertoárt. Az egy évesnél idősebb baba, illetve kisgyermek gyakran azért ébred olyan sokszor éjjel, mert ugyan egész nap szüleivel van, de előfordul, hogy ők még sem figyelnek rá teljesen. Ez bárkivel megtörténhet, ha pl. ház eladás, költözés, munkahelykeresés, válás, új helyzetek lehetőségek jönnek, akkor a felsoroltakra koncentrál, azon gondolkodik szinte folyamatosan. Amennyiben játszás közben a gyermek mellett ülve még sem csak rá, és a játékra figyel anyja, apja, úgy a gyermek megérzi azt, és érzelmileg elhanyagolva érzi magát. Anya, apa mellette ül, de valójában mintha ott sem lenne, mintha hallani lehetne elméjének kattogását… Ha ez napokon keresztül megismétlődik, akkor a gyermek kénytelen máskor behozni az elmaradást. Behozhatná délelőtt, de ekkor anyja vagy apja magában gondolkodik, így nem sikerül, ebéd, majd a délutáni alvás alatt sem, újabb ébrenlétben sem valósul meg a tényleges ráfigyelés, akkor nem marad más hátra, mint éjszaka követeli ki édesanyja figyelmét. Többször szopizik, vagy kér enni, inni, vagy sír fel anyja közelségéért. Nincs más hátra, mint most kielégíteni ezt a vágyát. Jó megoldás lehet az, ha napközben abban az 1-2 órában, amikor a szülő intenzíven a babával játszik, akkor a gondolatait a játékra tereli. Tanácsos ennek szentelni ezt az időt, hagyja későbbre a hosszabb telefonálást, rádióhallgatást, TV nézést, barátokkal való beszélgetést. Megéri. A kisgyermek értékelni fogja a változtatást, és ha csak ez volt a gondja, akkor kevesebbszer ébred!

Írta: Petre Veronika

Mondókák, dalok, melyet a gyermek mondogat

* Természeti környezethez kapcsolható * Társadalmi események hatása: a felnőtt életének utánzása Legjellemzőbb tulajdonságaik: Régmúlt időkben gyökerező elemek megőrzése Az egymásra épült rétegek sokszínű, gazdag világa Az emberiség művészi megnyilatkozásainak ősi formája ritmus, dallam, mozdulat, cselekmény, vagy (funkció) együttes komplex megjelenése. Az alapelemek állandósága mellett szüntelen átalakulás, megújulás, szabad rögtönzés lehetősége és jelenléte Túlnyomó többségük szerkezeti alapelve: kis hangterjedelmű rövid motívumok-rendszerint 2/4-es ütempárok – ismételgetése, vagy egymás mellé rakosgatása néhány ütemnyi mondókáktól a 100 ütemen felüli játék fűzérig. Mondókák a környező természethez: Funkciójában és szövegében az emberiség legősibb magatartásformáját őrzik: az animisztikus kor emlékét. Ekkor az ember még úgy fordult a természet jelenségeihez, mint hozzá hasonló, vagy nála magasabb rendű személyhez. Számos mondóka szövegén régi varázsló elemeket is találunk. Úgy hitték, hogy bizonyos szöveg-dallam- mozdulat egysége egy rituális cselekményként hatást gyakorol a természeti jelenségekre. Naphívogató: Ezek éneklése közben egyes helyeken kezüket a nap felé tárják, másutt törökösen meghajolnak, zöld ágat lengetnek, vagy virágot mutatnak a nap felé. Tavasz-varázsló szöveget, az életet adó meleget hívogatják. Pl: Süss fel nap Az első bíztatók a bőség és termékenységvarázslás nyomait őrzik. Pl: Ess eső, ess, holnap délig ess, Zab szaporodjék, búza bokrosodjék, Az én hajam olyan legyen, Mint a csikó farka, Még annál is hosszabb, Mint a Duna hossza. Egyes helyeken még hozzátették:”Még annál is hosszabb, mint a világ hossza!” Amikor az eső megeredt, a gyerek kiszaladtak az udvarra, oldalt kinyújtott karral sebesen forogtak, miközben mondták a mondókát. Fecskét látok... Szépség-varázsló motívum. Akkor mondogatták a gyerekek, valahányszor a tavasszal visszaköltöző első fecskét meglátták. Ilyenkor a lányoknak meg kellett mosdaniuk, hogy egész nyáron szép és fehér arcú maradjon. Akinek szeplője volt „dörzsölje meg kezeivel az arcát, s kezeit keresztbe téve” mondják a mondókát. (Ipolyi Arnold 1853), ezzel a hiedelem szerint elveszti azokat. Állatvilággal kapcsolatos: Gólya-köszöntők: Gólya-gólya gilice.... A téli elvándorlásból visszaérkező gólyákat köszöntötték így. E versikében a hangszerekkel való sámán gyógyítás ősrégi emléke maradt ránk. Utalás az ősi sámándobra, és a 150 évig tartó török uralomra, „mitől véres a lábad?” a gólya piros lábára utal. Csiga csalogatók: A házába bújt csigát próbálták a gyerekek ijesztgetéssel és ígérgetéssel kicsalogatni. A csiga a termékenység előhírnöke. Katicaborág röptetők: Addig énekelték a gyerekek, amíg a kezükön sétáló katica el nem repült. A kislányok tőle tudakolták meg, vajon merre mennek férjhez? A katica további nevei: Katalinka, Kis pettyeske, Péterke-Pátorka. Itt a szöveg fenyegető: „jönnek a törökök” Tücsök csalogatók: Szalmaszállal próbálják rábírni, hogy jöjjön elő, lepkét, hogy leszálljon és elfoghassák. Liba-legeltetők A falusi családok háztartásában régen nagyon fontos szerepe volt a libának. A legeltetését 5-6 éves gyerekekre bízták. Rendszerint ilyenkor több gyerek jött össze. Itt volt idő játékra, és az egymástól való mondókatanulásra. A gyerekek bíztatták a libát, hogy jobban siessen a legeléssel, és így hamarabb hazamehessenek vacsorázni. Héja-riasztók A libaőrző gyerekek legnagyobb ellensége a héja, aki ha a gyerekek nem vigyáztak, hirtelen lecsapott, felkapott egy kislibát és elszállt vele. Amikor megpillantották a héját az égen, azonnal teli torokból kiáltoztak. A kis libapásztorok igyekeztek elkergetni a héját, hogy el ne vigye a kislibákat. Fürdőzők: Varázsló ráolvasás elemei vannak benne. Ha a gyerekeknek fürdés közben víz ment a fülébe, fülcimpájukat rángatták, fél lábon ugráltak. Társadalmi események hatása: a felnőtt életének utánzása 1. Dallamtalan mondóka: A zenei elemet csak a ritmus jelenti, egyébként teljesen dallamtalan: Pesten jártam iskolába, Térdig és tulipánba, Láttam Bözskét, szedte piszkét, Egy meg egy az kettő, te vagy a kergető (triola-triola) 3. Kiolvasók: A kiolvasó - kiszámoló arra szolgál, hogy a játék elején kiválassza a szereplőket, elosszák a feladatokat. „A kiolvasók”-, mint a sors útján való döntésősi szokásának továbbélése minden nép gyermekinél - sok archaikus elemet őriznek. Előadásmódjuk jellemzője sajátos, a szó természetes hangsúlyától független, negyedértékenként egyenletesen lüktető hangsúlyozás. A szöveg nem ritkán különleges hangzású, értelmetlen szavakból áll. Aki a kiolvasást végzi, sorban ráüt a körben állókra, vagy azok ökölbe szorított kezére. Beszédszerűből válnak egyre dallamossá. Ez egy külön műfaj, amivel a gyerekek bizonyos játék főszereplőit kiválaszthatják. A sorsútján való döntés ősi szokása. Jellegzetes a hangsúlyozásmódja: negyedértékenként bekövetkező hangsúlyozás, a szöveg értelmétől és a szó természetes hangsúlyától függetlenül. Forrás: Forrai Katalin: Ének a bölcsödében Zeneműkiadó Bp. 1986

3-6. hónaposak játéka és fejlesztése - mikor mi fejlődik

Fújjunk fel puhára néhány színes lufit, és akasszuk a szoba közepére, a lámpára. Négy-öt hónapos korától kezdve élvezi, ha odasétálunk vele a lufik alá, és megfújjuk őket, hogy mozgásba jöjjenek. A játékszer Plüssjátékok A csecsemőt elbűvölik az arcok, ezért nem unják meg soha a játék mackókat, babákat és más plüssfigurákat. E játékok révén a baba megtanulja a gondoskodást, a társas együttlétet, és azt, hogy hogyan kell gyengéden, szeretettel bánni valamivel.

Hangot adó játékok Hat-nyolc hónapos koráig élvezi a csörgőket, és a csuklóra húzható játékokat, pl. a csörgőkkel felszerelt karkötőt. Általában tetszik neki a sípoló játékszer, amelyet négy hónapos korától akár maga is megszólaltathat. Vonzzák a keljfeljancsi típusú babák is. Mi fejlődik a játék során? A szem-kéz koordináció és a hallás.

Labdák Amíg nem tudja egyedül gurítani a labdát, addig látóterén belül mi görgessük ide-oda a játékszert. Élvezni fogja, hát, még ha csörög, vagy csilingel is.

Foglalkoztató játékok Most, hogy a baba kezével nyúl a tárgyakért, és tapintással felfedezi azokat, a kiságyra szerelhető babafoglalkoztatók egyre izgalmasabbak lesznek számára. Ide sorolhatók a játszószőnyegek is, melyet ebben a korban élveznek a legjobban, de természetesen nem feltétele gyermekünk fejlődésének.

Könyvek Már három hónapos kortól nézegethetünk a babával rövidebb könyveket, amelyekben élénk színű, egyszerű rajzok vannak. Bár ekkor még a szülő lapozza a könyvet, a baba is be akar majd kapcsolódni a tevékenységbe, ezért célszerű tábla vagy szövetkönyveket választani. A műanyag bevonatú pancsolókönyvek jó szolgálatot tesznek a kádban. Milyen területek fejlődnek a könyv nézegetés során?

A látás, a beszédfejlődés, és az érzelmi fejlődés.

Ez a három hónap csodálatos alkalmat kínál a babával való együtt játszásra, mert a kicsi élvezi, hogy a közelünkben lehet, ugyanakkor lubickol az új dolgok felfedezésében. Az érzékszervek fejlesztése Ujjunkra húzható vagy kesztyűs bábokkal játszunk el neki egyszerű történeteket, vagy mondókákat. A kukucs játékokon nagyokat szoktak kacagni, egészen addig, míg bele nem fárad. Négy hónapos kortól kezdve a dobozból előugró bohóc már tetszik a csemeténknek, mert élvezi a meglepődés és a várakozás élményét. Mi fejlődik a játék során? Ok-okozatról való tudás, hallás, látás, tárgyállandósság.

Számtalan egyszerű játékot játszhatunk a babával. Pl. építőelemből tornyot rakhatunk, és hagyjuk hadd döntse le. E közben azt is megfigyelheti, hogyan épül fel a torony.

Kommunikáció Amikor a babával beszélünk, szüntessük meg a háttérzajt (TV, rádió stb.), mert nehezére esik kiszűrni a háttérzajból a mi hangunkat. Forduljunk oda hozzá, mivel arckifejezésünk támpontot ad neki a szavak megértésében. Nézzünk a szemébe – ezzel tovább fenntarthatjuk a figyelmét, és szavaink értelme is jobban eljut hozzá. A „nyugi cumi” használatát lehetőleg mellőzzük, legalább is akkor, amikor ébren van. Olvassunk neki. Hallgassunk zenét, vagy énekeljünk neki. Felhasznált irodalom: Dr. Carol Cooper: A baba fejlődése – Lépésről lépésre GABO Kiadó 2006, 68-71. oldal Kismama magazin 2008. 01. 28. ,

Ének az első naptól

A gyerekdalok fejlesztik a csecsemő ritmusérzékét, hangképzését, hallását és beszédfejlődését. A szűkebb hangkészlet (pentatónia), a gyakori ismétlődés révén a baba hamar megjegyzi az ismerős dallamot és szöveget.
A taps, a tánc, az ének nagyban hozzájárul a két agyféltekét összekötő idegpályák fejlődéséhez és éréséhez. – Az első napoktól kezdve énekeljünk a babának. Mindig ugyanazokkal a dalokkal kísérjünk egyes tevékenységeket. Hangulatukban, tartalmukban odaillő énekeket válasszunk, például fürdéshez, pelenkázáshoz mókásat, de megnyugtatóbbat, ha már elege van, csendeset, lassút az alváshoz, vigasztaláshoz. Az érzékeny babák nagyon szeretik a kétnegyedes ütemű dalokat, különösen, ha ebben a ritmusban sétálunk velük fel-alá, mert ez az anya szívhangjára emlékezteti őket. Amikor a baba éber, jóllakott, fogékony a „mutogatós” dalokra. Az éneket kézmozdulatokkal kísérjük. – Három hónapos korban tágra nyílt szemmel figyel, hat hónapos korban már el akarja kapni kezünket, kilenc hónaposan ő is igyekszik utánunk csinálni. Tapasztaljuk ki, mit szeret nyűgös időszakokban: a megnyugtató, lassú, véget nem érően ismétlődő, monoton dalokat vagy a tréfás, térden zötyögtetőseket.
Forrás: Kismama magazin 2008. 01. 28.

A zene, dal fontossága a baba és a kisgyermek életében

Kodály Zoltántól származnak a következő gondolatok: "A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését és emberi magatartását".

Nem is gondolunk bele, hogy a zenének, dalnak milyen személyiségformáló ereje van. A zenével, dallal, mondókákkal való ismerkedést, már születéstől kell kezdeni, de akár már az anya pocakjában is. Tudjuk, hogy a magzat már a 20. héttől hallja, hogy mi történik a pocakon kívül, és meg is tudja különböztetni a különféle hangokat, pl.: az édesanyja, édesapja hangját.
Az énekhang mindenkinél kéznél van,a legtermészetesebb módja a zenélésnek. Minden kisbabának, gyermeknek a saját édesanyja hangja a legmegnyugtatóbb. Bátran énekeljünk, dúdoljunk a csemeténknek. Már egészen pici korban - ha nem is érti a szöveget, átérzi a dallam hangulatát - a zene közvetlenül váltja ki az érzelmeket. Hiszen mindenre befogadóak még. A dalok éneklése vagy meghallgatása fejleszti a gyermek érzékenységét, fogékonyságát, színessé teszi érzelemvilágát.
A zene hat a gyermek értelmére: fejlődik a gondolkodása, emlékezete, képzelete. Még a testi fejlődésre is hat, hiszen a zene lüktetése hat a koordinált mozgásra. Rengeteg dolgot fel lehetne még sorolni, hogy miért fontos, hogy szeresse a baba, a gyermek a dalt, a zenét, de szülőként elsősorban az a feladatunk, hogy a zene szeretetét próbáljuk meg átadni. Énekeljünk, mondókázzunk, hallgassunk zenét, de ez mind a saját és gyermekünk szórakoztatására történjen, ne pedig kötelezően. Biztos, hogy találunk olyan mondókákat, gyermekdalokat, zenét, amit mi magunk is szívesen énekelünk, hallgatunk. A majdani zenei nevelés az óvoda, iskola feladata lesz, mi szülőként "elvethetjük a magokat", "előkészíthetjük a terepet".

Írta: Ivett