Kedves Anyák! Ezt az előadást ne csak a gyermekeikre gondolva hallgassák, hanem elsősorban a saját életükre nézve. Ugyanis mindenkinek először a saját születésélményét kell megismernie, átélnie, majd feldolgoznia.
Foganhat a baba:
szeretetteljesen készülnek rá, várnak rá. Jöhet hamar,
de évekkel később is, amit segíthet a művi beavatkozás. Vagy véletlenül – „becsúszottan” is érkezhet.
Bárhogy is történik a lényeg, hogy megérkezett.
.
Ha csak úgy jött a baba, és nem volt ideje az anyának rákészülni a fogadására, akkor valamiféle áldozat hozatal érzéssel járhat a gyermek fogadása, ami felerősíti a várandósági hányást, émelygést, szédülést. Minden betegségnek lelki oka van, hisz az ember lelke szeretne ezáltal valamire rámutatni. Ha elfogadjuk ezt a szemléletet, akkor megérthetjük a terhesség alatt kialakult gondokat, betegségeket, melyeket segítővel fel is oldhatunk.
Sajnos nem várt terhességnél óriási teher egy babának az első 12 hét. Ezt az időszakot végig izgulhatja, mi lesz, ha felfedezik jöttét, és mit döntenek sorsa felől. Örülnek-e neki, vagy sem, megtartják-e vagy sem. De, miért lenne ez teher a babának, kérdezhetnénk? Számtalan tulajdonság, viselkedés gyökere a magzati korra nyúlik vissza, amennyiben a későbbiekben, a gyerekkorban sem változik a gyermekhez való hozzáállás. Ebben az esetben sérülhet gyerekként is, felnőttként is a megfelelő önbizalma kialakulása.
A magzat sajnos meg is gondolhatja magát és az első 12 hétben el is mehet. Ilyenkor spontán, korai vetélés lehet. Ez történhet úgy is, hogy észre sem veszik jöttét-majd mentét, de úgy is, hogy 6.- 12. hétben megy el. Sokszor fordul elő az is, hogy miután elment, megsiratják annak ellenére, hogy nem várták. Függetlenül attól mennyire számítottak a baba érkezésére, tervezett volt, vagy csak jött, a vetélés nagy fájdalmat jelenthet apának is anyának is.
.
Ha csak úgy jött a baba, és nem volt ideje az anyának rákészülni a fogadására, akkor valamiféle áldozat hozatal érzéssel járhat a gyermek fogadása, ami felerősíti a várandósági hányást, émelygést, szédülést. Minden betegségnek lelki oka van, hisz az ember lelke szeretne ezáltal valamire rámutatni. Ha elfogadjuk ezt a szemléletet, akkor megérthetjük a terhesség alatt kialakult gondokat, betegségeket, melyeket segítővel fel is oldhatunk.
Sajnos nem várt terhességnél óriási teher egy babának az első 12 hét. Ezt az időszakot végig izgulhatja, mi lesz, ha felfedezik jöttét, és mit döntenek sorsa felől. Örülnek-e neki, vagy sem, megtartják-e vagy sem. De, miért lenne ez teher a babának, kérdezhetnénk? Számtalan tulajdonság, viselkedés gyökere a magzati korra nyúlik vissza, amennyiben a későbbiekben, a gyerekkorban sem változik a gyermekhez való hozzáállás. Ebben az esetben sérülhet gyerekként is, felnőttként is a megfelelő önbizalma kialakulása.
A magzat sajnos meg is gondolhatja magát és az első 12 hétben el is mehet. Ilyenkor spontán, korai vetélés lehet. Ez történhet úgy is, hogy észre sem veszik jöttét-majd mentét, de úgy is, hogy 6.- 12. hétben megy el. Sokszor fordul elő az is, hogy miután elment, megsiratják annak ellenére, hogy nem várták. Függetlenül attól mennyire számítottak a baba érkezésére, tervezett volt, vagy csak jött, a vetélés nagy fájdalmat jelenthet apának is anyának is.
A tervezett magzatok is ugyanúgy meggondolhatják magukat, mint a becsúszottak. A tervezett magzat nem szeretne úgymond "kibabrálni" a szüleivel, vagy fájdalmat okozni nekik. A vetélés mindig fel akarja valamire hívni a figyelmet. Vajon mi nem tetszik a babának? Min szeretné, hogy a szülei változtassanak? Minél előrehaladottabb a várandósság, annál nagyobb a visszafordult baba után maradt űr.
A hosszú várakozás a babára sem történik véletlenül a tapasztalataim alapján. Vajon miért várakozik a foganással a baba? Mibe szeretné, hogy a szülei változtassanak önmagukon, gondolkodásukon, esetleges szülői mintázatukon?
Vajon miért nem tud anya kellően befogadóvá válni - apára, leendő anyaságra?
Bárhogyan is fogant valaki, a lényeg, hogy megszületett. Anyának mindig ott van az esély önmagát, aktuális tervét, célját felülírni, és szeretettel fogadni a jövevényt! Amennyiben megadatik a gyermek, legjobb szívből elfogadni!
"Nem mi teszünk szívességet a gyermeknek, azzal, hogy fogadjuk őt, hanem ő tesz nekünk, azzal, hogy minket választ, és megszületik." (Petre Veronika)
Bárhogyan is fogant valaki, a lényeg, hogy megszületett. Anyának mindig ott van az esély önmagát, aktuális tervét, célját felülírni, és szeretettel fogadni a jövevényt! Amennyiben megadatik a gyermek, legjobb szívből elfogadni!
"Nem mi teszünk szívességet a gyermeknek, azzal, hogy fogadjuk őt, hanem ő tesz nekünk, azzal, hogy minket választ, és megszületik." (Petre Veronika)
Már az első perctől kezdve átélheti az anyjával való egységet. Minden ember első ősbizalom érzése ebből az egységből fakad. Mire jó az ősbizalom? Ez azt szolgálja, hogy az ember, amikor bajba jut, vagy akár kisebb problémával találja szembe magát, akkor tudatos morfondírozás nélkül szinte automatikusan bízik magában, az életben, a világban. De! Ha az ősbizalom teljes átélése sérül a magzati korban, akkor hiányozni fognak neki az egészséges öntudatú ember talpraesett ötletei. Ifjú és felnőtt korában a környezetétől hajlamosabb inkább a negatívat várni.
Viszont, ha a baba valamennyire élvezheti az ősbizalmat, úgy boldogabb lehet. Az ősbizalomról bővebben itt.
A magzat mindent lát, hall, tud. Olyan, mintha nem csak a magzatvízben, hanem anyja érzéseiben fürödne. Nehezen titkolózhat előtte, mert még a szűk környezet gondolatait is érzi, főleg azokat, ami őrá vonatkoznak. Ebből kifolyólag nagyon könnyű dolgunk van a vele való kommunikációban. Mindenki tud a saját babájával beszélgetni, és kis gyakorlással azt is meghallja, amit ő szeretne mondani, ehhez nyújt segítséget a magzat kommunikáció lehetősége.
Az anya is, a baba is befolyásolják egymást. Ahogyan a baba vágya befolyásolja az anyát, ha savanyút enne, az anya azt kíván, úgy az anya vágyai is hatással vannak a magzatra. Amit az anya szeretet, azt későbbiekben viszont láthatjuk a gyermek kedvenc játékai, tevékenységében is. Az is fontos, amennyire tudatosan avatja be a csöppséget a kismama a közös életükbe, hiszen a magzat teljesen egynek gondolja és érzi magát vele. Az a nő, aki fittyet hány a várandósságára, éli tovább a megszokott életét, anélkül, hogy a gondolatai többször a baba körül forognának, az kirekeszti a saját gyermekét az életéből. Azok a babák, akik így járnak, kirekesztettnek érzik magukat, és frusztráltak lehetnek majd.
Minden születési variációnak lelki értelmezése van. Az a módszer, ahogyan készül a baba a kibújásra, és ahogyan kiér, meghatározza az egész életét. Az élet minden egyes nehezebb percében önkéntelenül is ahhoz a módhoz fog folyamodni, ahogyan élete első akadályát megoldotta. A születés mikéntje az első problémamegoldó módszer. Ennek értelmében olvasható az "Ahogy születsz - úgy élsz!" cím.
Stanislav Grof a születést 4 szakaszra bontotta. E szakaszok segítenek felismerni azokat a szituációkat, amelyek megmagyarázzák személyes problémáinkat, és útmutatót adnak a fejlődési lehetőségekre.
1. szakasz – a méhen belüli szakasz
Az egység, az ősbizalom kibontakozásának helye és lehetősége.
2. szakasz – tágulási szakasz
A határtalan, szabad lebegést egyre kevésbé élheti át növekedésével párhuzamban a baba. Minél nagyobb lesz, annál kisebb a hely, és ez csak fokozódik mindaddig, amíg megérkeznek az első méhösszehúzódások. Az óriási nyomás hatására összenyomódnak a magzatot ellátó vérerek, és ez hideg- és fulladásérzést vált ki belőle. Főként azokra van erős hatással, akiket előtte nem készítették fel a megszületésre. Úgy érezheti, csapdába került. Előrefelé fél menni, mert nem látja az út végén lévő világosságot, még zárt a méhszáj, visszafelé meg már nem tud. Az az ember, aki a tudatát illetően ebben a szakaszban ragadt meg, ha nagy nyomás közeledik, akkor megreked. Képtelen tovább lépni, sokszor mindent értelmetlennek lát. Nehezen hoz döntést, sokat rágódik, halogat. Félelmek blokkolja le őt, melyek újra és újra felszínre törnek nehéz helyzetekben. Elsődleges reakciója visszatérni a paradicsomi állapotba, az első szakaszba.
Annak ellenére, hogy fájdalommal jár a nyomás, - ami a magzatra irányul – mégis ez hozza meg a megoldást, ugyanis kinyílik a méhszáj, és ennek segítségével jut át a következő szakaszba. Ahogyan az életben is a nehézség hatására nyílnak meg a kapuk. Az itt megragadt ember hajlamos az utolsó vizsga előtt otthagyni az iskolát, a párkapcsolatban az eljegyzés vagy az esküvő előtt szakítani. Mely után hosszú ideig nem kezd új kapcsolatba, gyászolja a régit, az elvarratlan szálakat.
3. szakasz – születési harc
A nyomásnak ellenállni nem érdemes, hisz ennek hatására nyílik ki a méhszáj. Amint a gyermek meglátja a fényt, új erőre kap. A szülőcsatornán való áthaladás pillanataiban szorongatottság és beszorultság félelmét éli át. Aki itt ragadt meg, az fáradhatatlan, rajong a változásokért, nyughatatlanság jellemzi az életét. Mindig új kihívásokat keres azt remélve, hogy ha keresi a félelmet és a fájdalomküszöb határait próbálgató tevékenységeket, akkor egyszer csak elnyeri a megváltást.Például amit a fiatalok találnak ki:
- autók versenyeztetése,
- hegymászás szükséges felszereltség nélkül,
- gyorsan haladó vonat tetejéről lebukni a kábelek előtt stb.
Az így járt felnőttnek azt kell megtanulnia, hogy nyugodjon meg, érkezzen célba, majd lazuljon el.
Ez a szakasz a négy közül a legveszélyesebb, és ekkor adódhat a legtöbb komplikáció.
A gyermek számára ez az első alkalom, amikor anyjával közösen dolgozhat együtt. Amennyiben az anya bódult, vagy érzéstelenítve van, és nem érzi, ahogyan a gyermek áthalad a szülőcsatornán, úgy a gyermek magára hagyatva is érezheti magát. Viszont az anya fájdalomreceptorai a narkózistól függetlenül működnek, de nincs, aki a jelzéseket fogná. Ebben a vészhelyzetben ez még inkább fokozza a baba magára hagyottság érzését, ugyanis baba-mama szellemi kapcsolata folyamatosan fennáll. Továbbá a nő kimaradhat saját szülésélményéből, és így számára nem sikerül a beavatás.
4. szakasz – megszületés
Minden nehézséget leküzdött a baba, itt volna a lehetőség, hogy élvezze az új, tágas teret. Frédérick Leboyer hívta fel a figyelmet arra, milyen fontosak az első benyomásai az életben a gyermeknek. Sajnos a mai felnőttek nagy része nem születhetett erőszakmentesen. Érkezésükkor vakító fénnyel üdvözölték őket, rögtön elvágták a köldökzsinórt, így az első lélegzetkor fulladást éreztek. Ennek hatására nem csoda, hogy e felnőttek nem élnek az élet által nyújtott szabadsággal, és kibontakozási lehetőségekkel.
Ideális esetben az ember a negyedik szakaszban valósítja meg a tényleges áttörést, elkezdheti a hálótervét élni. Minden nagy áttörésben megtalálható a negyedik szakasz jellemző jegyei.
Ruediger Dahlke évtizedeken keresztül dolgozott orvosként és pszichoterapeutaként a betegségek, tünetek, kórképek szimbólumain. Nőgyógyászokkal közösen értelmezte az alábbiakat.
Lássuk hány féle születés létezik, és mi a jelentésük. Az itt szereplő értelmezések lehet, hogy erősnek hatnak, de most tekintsünk a szülési képekre máz nélkül. Máz nélkül úgy, hogy közben senki sincs hibáztatva.
Felsorolás a teljesség igénye nélkül:
Amiről manapság minden tudatosan gondolkodó nő álmodik: a gyermekem természetes úton, a kiírt időpont előtti 1-2 hétben szülessen meg, ne legyenek szükségtelen beavatkozások pl. burokrepesztés, oxitocin adása, gátmetszés, fájdalomcsillapító stb., fejjel előre, viszonylag gyorsan haladjon előre a baba.
Idő előtti fájások
Kicsit hasonlít a koraszülésre. Előfordulhat, hogy még az asszony számára sem tudatos, de teher neki a gyermek, ezért azt el akarja hajtani.
Koraszülés
Általában akkor áll elő, ha az asszony nem tudott felkészülni a várandósságra, nem éli meg a babával az egységet. Esetleg nem örül a jöttének. Tudat alatt mihamarabb szabadulni szeretne terhétől. Sokszor nem is önmaga miatt, hanem a körülmények olyan nehezek, hogy nem meri felvállalni őszinte szívvel gyermekét. Pl. háborúban, rossz szociális körülmények között, vagy ha alkalmi kapcsolatban fogan, és az apa nem vállalja a gyermeket vagy ezek után a nőt.
De kora szülés akkor is előfordulhat, ha a gyermek türelmetlen. Sajnos nem éri el vele a célját, mert ha túl korán érkezik, akkor az inkubátorba landol.
Képzeljük el, amint több méter magasságban állunk egy ugródeszkán, és azt kérik tőlünk, ugorjunk fejest a vízbe. Lehet, hogy latolgatni kezdjük, miért nem inkább talpast, vagy hasast ugorjunk?
Lábbal előre születés
Fél a fejes ugrástól.
Farfekvés
Minél kevésbé lett felkészítve a magzat a születésre, annál nagyobb a valószínűsége, hogy nem mer fejest ugrani. Inkább meggondolja magát, és maradni szeretne. A popóját mutatja. Első ránézésre jól járt ezzel a lázadással, hiszen mindene simán kifért, de amikor a fej eléri a nyílást, megakadhat, hisz elzárja azt. Nehéz esetekben még a köldökzsinór is bonyolítja a helyzetet. Az oxigén ellátás lelassul, ami halálfélelmet, fulladásos pánikot okoz neki. Pont a nehézséget szerette volna elkerülni. Ez a megtapasztalás tanulsága lesz egész életére. Az így született felnőtt akkor is keresztülviszi az akaratát, ha az látszik, hogy értelmetlen. Aki így születik, az már az élete első szakaszában az aggódásra kényszeríti környezetét.
Keresztbe - Haránt fekvés
Nem akar együttműködni, sem dolgozni. Megoldás az, ha beszélnek vele, és megkérik, legyen kedves megfordulni, vagy megpróbálják megfordítani. De ugyanakkor meg kell tudni az okát annak, mi zavarja, mi esik rosszul neki, miért nem szeretne együtt működni? Ha nem fordul meg, akkor császármetszés lesz. A gyermek szemszögéből nézve az életmentő császár az győzelem, még fáradnia sem kellet semmit. Csak kiemelték és kész, ami az életére nézve már nem ilyen előnyös.
Császármetszés
A gondok már a stresszhormonok hiánya miatt kezdenek előtérbe nyomulni. Ugyanis a születés élményéből kimarad a beavatás, és a bizalmi kapcsolat sem jön úgy létre az anyjával. Kísérletekből tudhatjuk, hogy a 4-5 éves nagy gyerekeknél is óriás félelem él, anyjuk távolmaradása miatt. Ezért makacsan ragaszkodnak hozzájuk.
A császáros felnőtt általában kitér, nem meri a hálótervét élni. Hiszen aki nem tanulta meg hogyan haladjon át szükségen és félelmen, az retteghet a nehéz helyzetektől, és inkább nem vág bele. Megmarad a feladatok, nehézségek elhárításánál, és így idős korában is félős, lépni nem merő kisgyerek marad. „Majd elintézi anya, az apa, az állam, vagy a társadalom, vagy mindegy, hogy ki.”
Túlhordás
Ha a magzat még igényli az ősbizalom átélést, akkor még nem tudja, akarja elhagyni a méhet. Ők születnek meg csak a kiírt időpont után.
Köldökzsinór a nyak körül
Ez egy nagyon nehéz kép, mert arra utalhat, hogy megfojtaná magát a baba, vagy ezzel fenyeget. Önmaga ellen irányított agressziót mutat a magzat. Nagyon fontos lenne, ha mihamarabb megtalálnák a szülők az okot, akkor is, ha már rég megszületett a gyermek, illetve ez felnőtteknél egy elvégzett születésélmény foglalkozással feloldható. Amennyiben gyermekkorban az ok feloldásra kerül, úgy könnyebben válhat kezelhetővé az úgy nevezett problémás gyermek, s kiderülhet, hogy nem is problémás, csak valamiért dühös a szüleire...
Az anya részéről ez a szimbólum úgy értelmezhető, mint egy kígyó. A köldökzsinór fojtogató kígyóvá válik, és az is előfordulhat, hogy megfojtja. Később az overprotectiv, a túl óvó, gondoskodó anya a túlzott szeretetével veheti körül a gyermeket, ami a gyermek számára túl sok lehet.
A szülést az is befolyásolja, hogy az édesanya a szülés pillanatáig mennyire dolgozta meg saját gyermekkorát, szüleivel való kapcsolatát, nővé válását stb. Ezek hiányában szintén előfordulhatnak a fent említett elakadások.
Amennyiben kiderülnek az okok és a miértekre válasz érkezik
- a hosszú ideig nem érkező baba elmaradására,
- a vetélésre
- a várandóssági tünetekre,
- a szülésre,
- a megszületésre
- a későbbiekben a szoptatási nehézségekre,
- a nem alvásra
úgy az anya megkönnyebbül, a problémák pedig megoldódhatnak. S a léleknek nem lesz szüksége arra, hogy a tünetek tovább folytatódjanak
- a gyermek későbbi időszakában pl. az éjszakai nem alvásban, a széklet visszatartásban vagy az evés elutasításával stb.
Kérdések magunkhoz:
Hogyan kezdem a napot? Könnyen pattanok ki az ágyból? Félek-e, húzódozok-e az új nap feladataitól? Szeretem-e a napfelkeltét? Mikor éltem át utoljára? Átélem, vagy átaluszom-e a nap kezdetét és az életet?
Felhasznált irodalom: Ruediger Dahlke, Margit Dahlke, Volker Zahn: Út az életbe, Várandósságról és születésről holisztikus szemmel, Holistic Kiadó
Ruediger Dahlke: Sorsfordulók, Officina Nova
Írta: Petre Veronika
A magzat mindent lát, hall, tud. Olyan, mintha nem csak a magzatvízben, hanem anyja érzéseiben fürödne. Nehezen titkolózhat előtte, mert még a szűk környezet gondolatait is érzi, főleg azokat, ami őrá vonatkoznak. Ebből kifolyólag nagyon könnyű dolgunk van a vele való kommunikációban. Mindenki tud a saját babájával beszélgetni, és kis gyakorlással azt is meghallja, amit ő szeretne mondani, ehhez nyújt segítséget a magzat kommunikáció lehetősége.
Az anya is, a baba is befolyásolják egymást. Ahogyan a baba vágya befolyásolja az anyát, ha savanyút enne, az anya azt kíván, úgy az anya vágyai is hatással vannak a magzatra. Amit az anya szeretet, azt későbbiekben viszont láthatjuk a gyermek kedvenc játékai, tevékenységében is. Az is fontos, amennyire tudatosan avatja be a csöppséget a kismama a közös életükbe, hiszen a magzat teljesen egynek gondolja és érzi magát vele. Az a nő, aki fittyet hány a várandósságára, éli tovább a megszokott életét, anélkül, hogy a gondolatai többször a baba körül forognának, az kirekeszti a saját gyermekét az életéből. Azok a babák, akik így járnak, kirekesztettnek érzik magukat, és frusztráltak lehetnek majd.
Minden születési variációnak lelki értelmezése van. Az a módszer, ahogyan készül a baba a kibújásra, és ahogyan kiér, meghatározza az egész életét. Az élet minden egyes nehezebb percében önkéntelenül is ahhoz a módhoz fog folyamodni, ahogyan élete első akadályát megoldotta. A születés mikéntje az első problémamegoldó módszer. Ennek értelmében olvasható az "Ahogy születsz - úgy élsz!" cím.
Stanislav Grof a születést 4 szakaszra bontotta. E szakaszok segítenek felismerni azokat a szituációkat, amelyek megmagyarázzák személyes problémáinkat, és útmutatót adnak a fejlődési lehetőségekre.
1. szakasz – a méhen belüli szakasz
Az egység, az ősbizalom kibontakozásának helye és lehetősége.
2. szakasz – tágulási szakasz
A határtalan, szabad lebegést egyre kevésbé élheti át növekedésével párhuzamban a baba. Minél nagyobb lesz, annál kisebb a hely, és ez csak fokozódik mindaddig, amíg megérkeznek az első méhösszehúzódások. Az óriási nyomás hatására összenyomódnak a magzatot ellátó vérerek, és ez hideg- és fulladásérzést vált ki belőle. Főként azokra van erős hatással, akiket előtte nem készítették fel a megszületésre. Úgy érezheti, csapdába került. Előrefelé fél menni, mert nem látja az út végén lévő világosságot, még zárt a méhszáj, visszafelé meg már nem tud. Az az ember, aki a tudatát illetően ebben a szakaszban ragadt meg, ha nagy nyomás közeledik, akkor megreked. Képtelen tovább lépni, sokszor mindent értelmetlennek lát. Nehezen hoz döntést, sokat rágódik, halogat. Félelmek blokkolja le őt, melyek újra és újra felszínre törnek nehéz helyzetekben. Elsődleges reakciója visszatérni a paradicsomi állapotba, az első szakaszba.
Annak ellenére, hogy fájdalommal jár a nyomás, - ami a magzatra irányul – mégis ez hozza meg a megoldást, ugyanis kinyílik a méhszáj, és ennek segítségével jut át a következő szakaszba. Ahogyan az életben is a nehézség hatására nyílnak meg a kapuk. Az itt megragadt ember hajlamos az utolsó vizsga előtt otthagyni az iskolát, a párkapcsolatban az eljegyzés vagy az esküvő előtt szakítani. Mely után hosszú ideig nem kezd új kapcsolatba, gyászolja a régit, az elvarratlan szálakat.
3. szakasz – születési harc
A nyomásnak ellenállni nem érdemes, hisz ennek hatására nyílik ki a méhszáj. Amint a gyermek meglátja a fényt, új erőre kap. A szülőcsatornán való áthaladás pillanataiban szorongatottság és beszorultság félelmét éli át. Aki itt ragadt meg, az fáradhatatlan, rajong a változásokért, nyughatatlanság jellemzi az életét. Mindig új kihívásokat keres azt remélve, hogy ha keresi a félelmet és a fájdalomküszöb határait próbálgató tevékenységeket, akkor egyszer csak elnyeri a megváltást.Például amit a fiatalok találnak ki:
- autók versenyeztetése,
- hegymászás szükséges felszereltség nélkül,
- gyorsan haladó vonat tetejéről lebukni a kábelek előtt stb.
Az így járt felnőttnek azt kell megtanulnia, hogy nyugodjon meg, érkezzen célba, majd lazuljon el.
Ez a szakasz a négy közül a legveszélyesebb, és ekkor adódhat a legtöbb komplikáció.
A gyermek számára ez az első alkalom, amikor anyjával közösen dolgozhat együtt. Amennyiben az anya bódult, vagy érzéstelenítve van, és nem érzi, ahogyan a gyermek áthalad a szülőcsatornán, úgy a gyermek magára hagyatva is érezheti magát. Viszont az anya fájdalomreceptorai a narkózistól függetlenül működnek, de nincs, aki a jelzéseket fogná. Ebben a vészhelyzetben ez még inkább fokozza a baba magára hagyottság érzését, ugyanis baba-mama szellemi kapcsolata folyamatosan fennáll. Továbbá a nő kimaradhat saját szülésélményéből, és így számára nem sikerül a beavatás.
4. szakasz – megszületés
Minden nehézséget leküzdött a baba, itt volna a lehetőség, hogy élvezze az új, tágas teret. Frédérick Leboyer hívta fel a figyelmet arra, milyen fontosak az első benyomásai az életben a gyermeknek. Sajnos a mai felnőttek nagy része nem születhetett erőszakmentesen. Érkezésükkor vakító fénnyel üdvözölték őket, rögtön elvágták a köldökzsinórt, így az első lélegzetkor fulladást éreztek. Ennek hatására nem csoda, hogy e felnőttek nem élnek az élet által nyújtott szabadsággal, és kibontakozási lehetőségekkel.
Ideális esetben az ember a negyedik szakaszban valósítja meg a tényleges áttörést, elkezdheti a hálótervét élni. Minden nagy áttörésben megtalálható a negyedik szakasz jellemző jegyei.
Ruediger Dahlke évtizedeken keresztül dolgozott orvosként és pszichoterapeutaként a betegségek, tünetek, kórképek szimbólumain. Nőgyógyászokkal közösen értelmezte az alábbiakat.
Lássuk hány féle születés létezik, és mi a jelentésük. Az itt szereplő értelmezések lehet, hogy erősnek hatnak, de most tekintsünk a szülési képekre máz nélkül. Máz nélkül úgy, hogy közben senki sincs hibáztatva.
Felsorolás a teljesség igénye nélkül:
Amiről manapság minden tudatosan gondolkodó nő álmodik: a gyermekem természetes úton, a kiírt időpont előtti 1-2 hétben szülessen meg, ne legyenek szükségtelen beavatkozások pl. burokrepesztés, oxitocin adása, gátmetszés, fájdalomcsillapító stb., fejjel előre, viszonylag gyorsan haladjon előre a baba.
Idő előtti fájások
Kicsit hasonlít a koraszülésre. Előfordulhat, hogy még az asszony számára sem tudatos, de teher neki a gyermek, ezért azt el akarja hajtani.
Koraszülés
Általában akkor áll elő, ha az asszony nem tudott felkészülni a várandósságra, nem éli meg a babával az egységet. Esetleg nem örül a jöttének. Tudat alatt mihamarabb szabadulni szeretne terhétől. Sokszor nem is önmaga miatt, hanem a körülmények olyan nehezek, hogy nem meri felvállalni őszinte szívvel gyermekét. Pl. háborúban, rossz szociális körülmények között, vagy ha alkalmi kapcsolatban fogan, és az apa nem vállalja a gyermeket vagy ezek után a nőt.
De kora szülés akkor is előfordulhat, ha a gyermek türelmetlen. Sajnos nem éri el vele a célját, mert ha túl korán érkezik, akkor az inkubátorba landol.
Képzeljük el, amint több méter magasságban állunk egy ugródeszkán, és azt kérik tőlünk, ugorjunk fejest a vízbe. Lehet, hogy latolgatni kezdjük, miért nem inkább talpast, vagy hasast ugorjunk?
Lábbal előre születés
Fél a fejes ugrástól.
Farfekvés
Minél kevésbé lett felkészítve a magzat a születésre, annál nagyobb a valószínűsége, hogy nem mer fejest ugrani. Inkább meggondolja magát, és maradni szeretne. A popóját mutatja. Első ránézésre jól járt ezzel a lázadással, hiszen mindene simán kifért, de amikor a fej eléri a nyílást, megakadhat, hisz elzárja azt. Nehéz esetekben még a köldökzsinór is bonyolítja a helyzetet. Az oxigén ellátás lelassul, ami halálfélelmet, fulladásos pánikot okoz neki. Pont a nehézséget szerette volna elkerülni. Ez a megtapasztalás tanulsága lesz egész életére. Az így született felnőtt akkor is keresztülviszi az akaratát, ha az látszik, hogy értelmetlen. Aki így születik, az már az élete első szakaszában az aggódásra kényszeríti környezetét.
Keresztbe - Haránt fekvés
Nem akar együttműködni, sem dolgozni. Megoldás az, ha beszélnek vele, és megkérik, legyen kedves megfordulni, vagy megpróbálják megfordítani. De ugyanakkor meg kell tudni az okát annak, mi zavarja, mi esik rosszul neki, miért nem szeretne együtt működni? Ha nem fordul meg, akkor császármetszés lesz. A gyermek szemszögéből nézve az életmentő császár az győzelem, még fáradnia sem kellet semmit. Csak kiemelték és kész, ami az életére nézve már nem ilyen előnyös.
Császármetszés
A gondok már a stresszhormonok hiánya miatt kezdenek előtérbe nyomulni. Ugyanis a születés élményéből kimarad a beavatás, és a bizalmi kapcsolat sem jön úgy létre az anyjával. Kísérletekből tudhatjuk, hogy a 4-5 éves nagy gyerekeknél is óriás félelem él, anyjuk távolmaradása miatt. Ezért makacsan ragaszkodnak hozzájuk.
A császáros felnőtt általában kitér, nem meri a hálótervét élni. Hiszen aki nem tanulta meg hogyan haladjon át szükségen és félelmen, az retteghet a nehéz helyzetektől, és inkább nem vág bele. Megmarad a feladatok, nehézségek elhárításánál, és így idős korában is félős, lépni nem merő kisgyerek marad. „Majd elintézi anya, az apa, az állam, vagy a társadalom, vagy mindegy, hogy ki.”
Túlhordás
Ha a magzat még igényli az ősbizalom átélést, akkor még nem tudja, akarja elhagyni a méhet. Ők születnek meg csak a kiírt időpont után.
Köldökzsinór a nyak körül
Ez egy nagyon nehéz kép, mert arra utalhat, hogy megfojtaná magát a baba, vagy ezzel fenyeget. Önmaga ellen irányított agressziót mutat a magzat. Nagyon fontos lenne, ha mihamarabb megtalálnák a szülők az okot, akkor is, ha már rég megszületett a gyermek, illetve ez felnőtteknél egy elvégzett születésélmény foglalkozással feloldható. Amennyiben gyermekkorban az ok feloldásra kerül, úgy könnyebben válhat kezelhetővé az úgy nevezett problémás gyermek, s kiderülhet, hogy nem is problémás, csak valamiért dühös a szüleire...
Az anya részéről ez a szimbólum úgy értelmezhető, mint egy kígyó. A köldökzsinór fojtogató kígyóvá válik, és az is előfordulhat, hogy megfojtja. Később az overprotectiv, a túl óvó, gondoskodó anya a túlzott szeretetével veheti körül a gyermeket, ami a gyermek számára túl sok lehet.
A szülést az is befolyásolja, hogy az édesanya a szülés pillanatáig mennyire dolgozta meg saját gyermekkorát, szüleivel való kapcsolatát, nővé válását stb. Ezek hiányában szintén előfordulhatnak a fent említett elakadások.
Amennyiben kiderülnek az okok és a miértekre válasz érkezik
- a hosszú ideig nem érkező baba elmaradására,
- a vetélésre
- a várandóssági tünetekre,
- a szülésre,
- a megszületésre
- a későbbiekben a szoptatási nehézségekre,
- a nem alvásra
úgy az anya megkönnyebbül, a problémák pedig megoldódhatnak. S a léleknek nem lesz szüksége arra, hogy a tünetek tovább folytatódjanak
- a gyermek későbbi időszakában pl. az éjszakai nem alvásban, a széklet visszatartásban vagy az evés elutasításával stb.
Kérdések magunkhoz:
Hogyan kezdem a napot? Könnyen pattanok ki az ágyból? Félek-e, húzódozok-e az új nap feladataitól? Szeretem-e a napfelkeltét? Mikor éltem át utoljára? Átélem, vagy átaluszom-e a nap kezdetét és az életet?
Felhasznált irodalom: Ruediger Dahlke, Margit Dahlke, Volker Zahn: Út az életbe, Várandósságról és születésről holisztikus szemmel, Holistic Kiadó
Ruediger Dahlke: Sorsfordulók, Officina Nova
A cikk jó lehetőséget ad arra, hogy elgondolkozzunk saját születésünkön, szülésünkön, de nem minden esetben elégséges ahhoz, hogy teljes körűen választ kaphassunk a miértekre.
Ezt az írást eddig 447.000-en olvasták el, és rengeteg levelet, kérdést kaptam. Ebből arra következtetek, hogy mára egyre több embert érint meg a saját születésének és szülésélményének a témája, egyre többen kíváncsiak az akár évek óta cipelt kérdéseiknek (a miérteknek) a megválaszolására.
2011 óta aktív tanácsadó vagyok. Perinatális (szülés körüli) szaktanácsadóként segítek
- a szülésélmény
- a megszületett gyermek születési mintázatának
- és a saját születésélmény értelemzésében.
Ha szeretnéd megérteni Nálad mi, miért úgy alakult, akkor várlak egyszeri online szóbeli órára, ahol válaszokat kaphatsz és ráláthatsz az ok-okozati összefüggésre és mellette segítséget nyújthatsz gyermekednek a szükséges feldolgozásban.
Elhangzott: 2011.Születés Hete, Kozármisleny
