A családi élet buktatói

Annak érdekében, hogy felkészülhessünk a párkapcsolati és a családi élet buktatóira, leírom azokat az időszakokat, amelyekben ez lehetséges. Úgy gondolom, ha tudunk a lehetséges buktatókról, akkor felkészülhetünk rá, és nem esünk olyan könnyen bele, vagy legalább is megállapíthatjuk, hogy ez az amiről olvastam, és nem vagyok vele egyedül. Már más is átélte ezt, valószínűleg nekem is sikerül jól kikerülni belőle.

A Hill-féle normál krízisek:

1. Az újonnan házasodott pár családja
2. A gyermeket váró és a csecsemős család (0-3 év)
3. A kisgyermekes család (3-6 év)
4. Az iskolás gyermeket nevelő család
5. A serdülőt nevelő család
6. A felnövekedett gyermeket kibocsátó család
7. A magukra maradt, még aktív szülők családja
8. Az inaktív, idős házaspár családja

A család minden életciklusának jellegzetes problémái vannak. De a felsorolt normál krízisektől függetlenül léteznek olyanok, amelyek folyamatosan jelen vannak, vagy csak időnként fordulnak elő.
Ilyenek pl.
A családtagok egyéni pszichés problémái: kisebbrendűségi érzés, szorongás, bűntudat, függőség, személyiségzavarok stb.
Aktuális konfliktusok: házastársak között, szülő-gyermek között
Anyós, sógornő kapcsolati zavarok
Társadalmi döntések, intézkedések családi szinten problémákat okozhatnak. Pl. munkanélkülivé válás, elszegényedés

1. Az újonnan házasodott pár családja

Jogosan merül fel a kérdés, miért tekintik krízishelyzetnek a házasságkötés utáni időszakot. Krízishelyzet, hiszen mindkét fél számára új helyzet, új élet kezdődik. Új szerepet és normákat jelöl ki számukra a házasság, amiket eddig akár büntetlenül meg is szeghettek, de mostantól már nem hagyhatnak figyelmen kívül. Talán az elköteleződéstől való félelem miatt hazánkban egyre csökken a házasodási kedv, és egyre későbbre tolódik a házasságkötési életkor is.
„Az első években a legfontosabb feladat a közös élet külső-belső kereteinek kiépítése, a közös életmód kialakítása.
Két ember együttélése egy családként óriási vállalkozás, még a legideálisabb feltételek mellett is nehéz. Az összecsiszolódáshoz feltétlenül szükség van a kölcsönös vonzalomra, mind két személy érettségére, kommunikációs készségére.
Gyakran megnehezíti a fiatalok dolgát a modell, a minta sérült, hiányos volta, a tradíciók meggyengülése. Sokszor ők maguk is csonka, esetleg problémákkal, betegségekkel terhelt családból származnak, amit nem kívánnak követni. Az új családmodell kialakítása ezért tőlük nagyobb erőfeszítést igényel.”
Régen a nagy családokban a minta adott volt, a szerepek jól körülhatároltak, kijelöltek voltak, és ezek biztonságérzetet adtak a családtagoknak. Ma a sok válás miatt több családban hiányzik az apa-, férfi-, férjmodell is.
A házasságra való felkészülésben meg kell említeni a mesék hiányosságát. A mesék a gyermek személyiségének alakulásában, értékrendjének kialakulásában segítenek. De a házassággal kapcsolatban hiányosak, hisz csak addig tartanak, amíg a királylány kezét elnyerik a királyfik. De arról nem szól, ami ez után következik. Csak annyi, hogy „boldogan éltek, amíg meg nem haltak”. „A horkoló, piszkos zoknit az ágy alá dobáló „királyfiról” és az esetleg főzni, mosni, rendet tartani nem tudó vagy önmagát túlzottan megvalósítani akaró, vagy hisztiben jártas „királykisasszony” együttéléséről már semmit nem tudunk. S ami a legfontosabb, azt sem tudjuk, hogyan éltek mégis életük végéig együtt és boldogan.”
A gond az, hogy a fiatalok nagy részének fogalma sincsen, hogyan kell élni a házasságkötés után. A felsorolt feltételek még nehezítik az egymással való összecsiszolódást (Komlósi):
§ a megoldatlan lakáskörülmények
§ a hajszolt munkatempó – ezáltal a közös együttlétek ritkulnak
§ a fizikai, erkölcsi erőfeszítés, ami egy idő után a házasság kiüresedéséhez vezethet
§ az esküvő után hamar, átlagosan 1,5 éven belül érkezik az első gyermek
§ a következő gyermek, a testvér érkezése is korai.

„A házastársi összhang kialakításához szükséges a fontos kérdésekben való egyetértés, a közös érdeklődési terület, a kölcsönös bizalom nyílt és gyakori kifejezése.
Ahhoz, hogy a fiatal érett személyiségként lépjen házasságra két igen fontos feltétel kell:
egy korábbi sikeresen megoldott intim kapcsolat, amelyben megtapasztalhatta az örömet, bánatot, az elfogadottságot, a csalódást. Megtanult elkezdeni, fenntartani és szükség szerint befejezni egy kapcsolatot.
meghatározó a kora gyermekkori anya-gyermek kapcsolat, melyben az ember megtapasztalhatja a teljes elfogadottságot, a szerető, segítő, támogató kapcsolatot, és ahol az ősbizalom légkörében megtanulja a bizalmat, ami által későbbi kapcsolataiban nyíltan, bizalommal tud működni. Ha ez a korai kapcsolat sérült, vagy hiányzik, személyisége is sérültté válhat, kapcsolataiban túlzottan érzékeny, sérülékeny, gyanúsítgató, féltékeny lehet.”

Felhasznált irodalom: egyetemi jegyzet, Szabóné Kármán Judit: Családgondozás – krízisprevenció 2003, Medicina Könyvkiadó