2012/01/17

Születési sorrend elmélete


Ezt az elméletet Alfred Adler pszichiáter munkája nyomán Cliff Isaacson dolgozta ki metodista lelkészként mindennapos tanácsadói tevékenysége közben.

Önmagunkra nézve
Áldásos a módszer kapcsolataink terén. Megtanít arra, hogyan érezzünk együtt a másikkal ítélkezés helyett, hiszen felismerhetjük, kinek milyen a születési sorrendje, így jobban megérthetjük őt. Megérthetjük, hogy a másik nem szándékosan cselekszik, vagy beszél úgy, ahogyan azt teszi, hanem csak a saját sorrendjét követi.
Amikor kiderül, hol, melyik helyen helyezkedünk el a születési sorrendben, értelmet kapnak viselkedési formáink, másokkal való problémáink. Megérthetők belőle saját viselkedésünk és reakcióink. Elérhető vele, hogy ne bíráljuk vele önmagunkat, és ne úgy tekintsünk magunkra, mint akinek speciális gondja van. Ezzel az elmélettel saját, még eddig fel nem fedezett, vagy fel nem vállalt képességünket is megtalálhatjuk. Ha így tekintünk magunkra, mint egy különleges születési sorrend személyiségre, azzá válhatunk, akivé válni szeretnénk, és ez segít számunkra megszabadulni a nem kívánatos tulajdonságainktól.

A gyermekünkre nézve
Mi lenne, ha az anyák ismernék a születési sorrend elméletét? Akkor talán könnyebben megérthetnék, hogy pl. a lányuk miért ellenkezik vele, miért nem fogad szót, vagy miért akar mindenáron mindenre felmászni. Tudnák, és ebből értenék, hogy a gyermekük Harmadik sorrendű, aki nagy kreativitással rendelkezik, kockázatkedvelő, és nem szándékosan ellenkezik állandóan. Ha a szülők jobban megértenék gyermekeiket, akkor a gyermekekben hihetetlen pozitív kép alakulhatna ki az életről!
A szülőknek nagy segítséget nyújthat a nevelés terén, hiszen felismerhetik a születési sorrendbeli személyiségvonásokat, ez által türelmesebbek lehetnek gyermekeikkel, és talán nem fogják gyermekeiket egymáshoz hasonlítgatni. Megérthetik a gyermeket, és a velük való kapcsolatot.

A születési sorrend olyan problémamegoldó stratégiák eredményeiként fejlődik ki, melyeket mindannyiunk alkalmaztunk gyermekkorunkban, hogy jól érezzük magunkat abban a szerepben, melyet a családban betöltünk. Természetesen egy Harmadik gyermek teljesen másképpen fog viselkedni, mint az elsőszülött, annak ellenére, hogy mindkettőnek barna a hajszíne, és a szeme. Amint újabb, és újabb baba születik, minden gyermek kialakítja a saját önvédelmi stratégiáját, attól függően, hogy milyen helyet foglal el benne. A szerepek lehetnek: Egyke, Elsőszülött, Másodszülött, Harmadik gyermek, Negyedik gyermek. Azért, mert a születési sorrend alapját az önvédelmi eszközök adják, a személyiség erősségét nagymértékben meghatározza a családi harmónia. Minél nagyobb az egyensúly otthon, annál kevésbé van szükség a védekezési stratégia kialakítására, és annál kevésbé érvényesül a születésisorrend-személyiség. Azoknál a gyermekeknél, akiket kis korukban piszkáltak, bántottak, elhanyagoltak, folyton védekezésre kényszeríttetek, túl szigorúak voltak velük, indokolatlan követelményeket állítottak feléjük, nagyon erős születésisorrend-jellemzők alakulnak ki. Nagy valószínűséggel ezekből a gyermekekből válnak azok a felnőttek, akik később rendszeresen járnak tanácsadásra, ezért a sorrend hatása sokkal jobban tapasztalhatóak náluk, mint az átlagos neveltetésűeknél.

Hogyan állapítható meg, hogy mi a születési sorrendünk?
A kronológiai sorrend nagy valószínűséggel megegyezik a születési sorrenddel. Pl. egy Egyke mindig Egyke marad. De vannak persze kivételek:
• Ha 5 év vagy annál nagyobb korkülönbség van két testvér között, akkor az Elsőszülött Egyke marad, illetve a második gyermek is Egyke lesz, hacsak nem születik 5 éven belül újabb testvér, aki miatt a másodikból Elsőszülött személyiség válik. Ennek az az oka, hogy ha az először született 5 éves vagy annál idősebb, amikor megszületik a testvére, akkor nem fogja azt hinni, hogy már nem szereti őt az anyukája. Egy idősebb gyermek inkább megmagyarázza mi történt, és nem csak az érzelmeivel reagál a történésekre.
• Ha a kistestvér születése után az anyának akad egy olyan segítsége, aki többet van az idősebb gyermekkel, akkor elkerülheti a trónfosztottság érzését, így belőle nem a kronológiai sorrendje lesz jellemző rá, hanem Egyke marad.
• Az ikrek esetében – attól függően melyikük látta meg elsőnek a napvilágot – egymást követő születésisorrend-személyiségek lesznek. Az elsőnek érkezett Elsőszülött lesz, a másik pedig Másodszülött, vagy ha már van idősebb testvérük, akkor Másodszülött és Harmadik gyermek.
• Továbbá hatással van a szülők születési sorrendje is a gyermekekre.
• Azoknál a gyermekeknél, akiket korán adtak bölcsődébe, vagy otthonba, ahol viszonylag sok időt töltöttek, náluk további kivételek merülhetnek fel.
• Egy eltávozott testvér is befolyásolhatja a születési sorrend kialakulását.
• A nagy családoknál a sorrend egynél többször is megismétlődhet.

Felhasznált irodalom: Cliff Isaacson és Kris Radish: A születési sorren elmélete, Alexandra Kiadó 2004
Folyt köv. Az Egyke

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése