Születési sorrend elmélete – Egyke

Ezt az elméletet Alfred Adler pszichiáter munkája nyomán Cliff Isaacson dolgozta ki metodista lelkészként mindennapos tanácsadói tevékenysége közben.

A születési sorrend olyan problémamegoldó stratégiák eredményeiként fejlődik ki, melyeket mindannyiunk alkalmaztunk gyermekkorunkban, hogy jól érezzük magunkat abban a szerepben, melyet a családban betöltünk. Természetesen egy Harmadik gyermek teljesen másképpen fog viselkedni, mint az elsőszülött, annak ellenére, hogy mindkettőnek barna a hajszíne, és a szeme. Amint újabb, és újabb baba születik, minden gyermek kialakítja a saját önvédelmi stratégiáját, attól függően, hogy milyen helyet foglal el benne. A szerepek lehetnek: Egyke, Elsőszülött, Másodszülött, Harmadik gyermek, Negyedik gyermek. Azért, mert a születési sorrend alapját az önvédelmi eszközök adják, a személyiség erősségét nagymértékben meghatározza a családi harmónia. Minél nagyobb az egyensúly otthon, annál kevésbé van szükség a védekezési stratégia kialakítására, és annál kevésbé érvényesül a születésisorrend-személyiség. Azoknál a gyermekeknél, akiket kis korukban piszkáltak, bántottak, elhanyagoltak, folyton védekezésre kényszeríttetek, túl szigorúak voltak velük, indokolatlan követelményeket állítottak feléjük, nagyon erős születésisorrend-jellemzők alakulnak ki. Nagy valószínűséggel ezekből a gyermekekből válnak azok a felnőttek, akik később rendszeresen járnak tanácsadásra, ezért a sorrend hatása sokkal jobban tapasztalhatóak náluk, mint az átlagos neveltetésűeknél.

Az Egykék lehetséges jellemvonásai:
Rendszerező, feszült, aggódó, szüksége van az egyedüllétre, a tettek embere, közbevág, tesz azért, hogy elkerülje a csalódást, kivetíti a céljait, vágyait, és érzelmeit másokra, listákat készít, nem szereti, ha zavarják, igazságos mindenkivel.
Könnyen adnak bajba jutott társaiknak tanácsot, és biztosak benne, hogy azok tökéletesek. Sőt mi több el is várják barátaiktól, hogy fogadják meg a tanácsaikat. Szívesen segítenek sokaknak, szívesen írják le ötleteiket pl. kézikönyv formában.
Gyakran átveszik a több évi együttélés után a hozzájuk közel élők érzéseit. Törekszenek arra, hogy mások is jó kedvűek, boldogok legyenek a környezetükben, hogy ők is azokká válhassanak.
Az is előfordulhat, hogy egy családon belül nem értik meg az Egykéket a testvérek. Pl., mert nem akarnak senkin sem uralkodni, nem manipulálnak másokat.
Sokan jó színészi, mesemondó tehetséggel rendelkeznek. Történeteikbe érzelmeket és lendületet visznek.
Mivel szeretnek magukban lenni, és nem mindig kívánják a figyelmet, kialakulhat bennük a közbeszólás, avatkozás iránt érzett idegenkedés. Előfordulhat, hogy a gyermek gyorsan végzi el a feladatot, nehogy beavatkozzanak. Pl. ha a feladata az, hogy színezze ki az eget, akkor odaszalad a ceruzákhoz, és gyorsan kiszínezi az eget zöldre, mielőtt még megkérdeznék, miért nem kékre. Vagy, ha a szülő egy pillanatra kimegy a szobából az Egyke szülött gyorsan elvégez valami rosszaságot. Rájöhet, hogy miért jó sebesen cselekedni.
De, ha olyan feladatra kérnék, amit nincs inge megtenni, bizonyára olyan lenne, mint a lassított felvétel. Akár egy hónapra is szüksége lesz annak megtételére. Minél tovább várnak, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy valaki elvégzi helyette. Az Egykék egyáltalán nem ostobák!
Rendszeretőségük abban is megmutatkozik, hogy az előre meghatározott feladataikat az előre meghatározott sorrendben végzik el. Kizárt dolog, hogy másképpen tegyenek. Ha valami váratlanul közbe jönne, vagy valaki beavatkozna, akkor úgy éreznék, hogy az egész napjuk romba dőlt.
Mivel az érzelmeikkel gondolkodnak, könnyen lesznek dühösek.
Hogyan állapítható meg, hogy mi a születési sorrendünk?

Felhasznált irodalom: Cliff Isaacson és Kris Radish: A születési sorren elmélete, Alexandra Kiadó 2004

Olvasd el az elméletet!