Annak érdekében, hogy felkészülhessünk a párkapcsolati és a családi élet buktatóira, leírom azokat az időszakokat, amelyekben ez lehetséges. Úgy gondolom, ha tudunk a lehetséges buktatókról, akkor felkészülhetünk rá, és nem esünk olyan könnyen bele, vagy legalább is megállapíthatjuk, hogy ez az amiről olvastam, és nem vagyok vele egyedül. Már más is átélte ezt, valószínűleg nekem is sikerül jól kikerülni belőle.
A Hill-féle normál krízisek:
1. Az újonnan házasodott pár családja
2 . A gyermeket váró és a csecsemős család (0-1 év) 2/2. A kisgyermekes család (1-3 év)
3. A kisgyermekes család (3-6 év)
4. Az iskolás gyermeket nevelő család
5. A serdülőt nevelő család
6. A felnövekedett gyermeket kibocsátó család
7. A magukra maradt, még aktív szülők családja
8. Az inaktív, idős házaspár családja
A család minden életciklusának jellegzetes problémái vannak. De a felsorolt normál krízisektől függetlenül léteznek olyanok, amelyek folyamatosan jelen vannak, vagy csak időnként fordulnak elő.
Ilyenek pl.
A családtagok egyéni pszichés problémái: kisebbrendűségi érzés, szorongás, bűntudat, függőség, személyiségzavarok stb.
Aktuális konfliktusok: házastársak között, szülő-gyermek között
Anyós, sógornő kapcsolati zavarok
Társadalmi döntések, intézkedések családi szinten problémákat okozhatnak. Pl. munkanélkülivé válás, elszegényedés
2/2. A kisgyermekes család (1-3 év)
A gyermek egy éves kora után megváltozik a család élete. Többet, és hosszabb időre hagyhatják el az otthonukat, ezért mozgékonyabbá, nyitottabbá válnak. A gyermek mozgásfejlődésével együtt beszédkészsége is növekszik, egyre jobban tud kommunikálni. Az elme nyiladozása büszkeséget és örömöt okoz a szülőnek. Az anya felszabadultabb lesz, mint az előző egy évben volt, és ha a megfelelő napirendet sikerül kialakítania, akkor többet tud pihenni, és férjére is több ideje jut.
Az anya helyzete a családon belül már a szülés után megváltozik, de mostantól még nyilvánvalóbbá válik, felértékelődik, hisz rajta keresztül vezet az út a gyerekhez (pl. a nagyszülőknek). Ugyanakkor esendővé is válik, mert kapcsolata a külvilággal beszűkül, meglazul. Érzelmileg és egzisztenciálisan is kiszolgáltatott férjének, siker és örömforrása megcsappan kizárólag férjére, és gyermekére korlátozódik általában. (Hacsak nem talál magának valami segítői, felüdítő munkát, mint ahogyan én találtam ezt a blog szerkesztést.)
Természetesen nem minden anya éli meg negatívumként ezeket a változásokat. Az anyák egy jelentős része örömét leli abban, hogy minden figyelmét a családra fordíthatja. Ezt tekinti fő hivatásának, még ha van más világi is. Ehhez kellő mothering-tudatra van szükség, valamint a férj támogatására, elismerő megnyilvánulásaira, hasonló értékrendű családi, baráti kapcsolatokra.
Anyák egy része szívesen maradna otthon gyermekével, de anyagi helyzete nem teszi lehetővé, mert egyedül neveli gyermekét stb. Talán nekik a legnehezebb az örökös szerepkonfliktus miatt.
Az anyák egy másik jelentős része már nem érzi jól magát ebben a szerepben, az anya és feleség státuszt már kevésnek érzik. Ha nem tudnak helyzetükön valamiképp változtatni, akkor egy idő után kialakul náluk a gyes-neurózisnak nevezett állapot.
A gyes-neurózis
Több országra kiterjedően kimutatták, hogy a nők elégedettségi szintje (önmagukkal, helyzetükkel, férjükkel, családjukkal kapcsolatban) az első gyermek születése után a legalacsonyabb. A későbbi gyermekek születésének hatása már nem ilyen erős.
A külvilágtól való elszakadás, bizonyos fokú bezártság, a férj-feleség kapcsolat megterhelődése hozzájárul egyfajta idegállapot kialakulásához. Magyarországon ez az időszak a gyedhez, gyeshez kötődik. Nyugat-Európában, Amerikában „zöld özvegy betegségnek” nevezik ezt, ami a viszonylag jó módban élő, dolgozni nem járó, napjaik nagy részét zöldövezeti otthonukba töltő háziasszonyok körében alakul ki. A különböző jótékonysági, karitatív tevékenységek, a nagy hagyományokkal rendelkező klubok billentik ki őket ebből az állapotból.
A gyes-neurózis jellemzői
§ Fokozatosan alakul ki, és a problémák hatására egyre mélyül
§ Nem egységes kórkép, inkább jelenség
§ A negatív élmények felerősödnek, és ehhez járulnak csalódások, meg nem oldott problémák (házastársi, gyermeknevelési, szociális, egészségügyi stb.)
A gyes-neurózis tünetei
Kezdetben idegesség, türelmetlenség. Jellemző tünet a gyermeksírásra való panaszkodás. Szomatikus tünetként megjelenhet állandósult fej-, és gyomorfájás is. Később depresszió, sivárság, közöny, szorongás. Az anya félhet az egyedülléttől, vagy a gyermek bántásától is.
Ezen állapot kialakulásának hátterében igen gyakran tökéletességre való törekvés áll: „Tökéletes anyává, feleséggé, háziasszonnyá kell válnom, mert csak így töltöm be jól a szerepemet.” Illetve a gyermekneveléssel kapcsolatos kudarcélmények.
Hogyan is fogalmazzák meg tüneteiket, panaszaikat az anyák?
- minden nap egyforma, - nem bírok a gyerekeimmel, - nincs kedvem leülni és játszani velük, - szeretnék már valami mást is kezdeni az életemmel stb.
Testvérszületés
Magyarországon az utóbbi időben az első gyermek születése után rövid időn belül születik a következő. A család, az anya és a gyermek szempontjából 2,5-3 év eltelése volna az ideális.
Hogyan hat a családra a túl korán érkező testvér?
# Megterheli az anya még nem megújult szervezetét
# A nagyobb testvér a kisebb miatt regresszióba kényszerülhet
# A család kialakulóban lévő egyensúlyhelyzete felborul
# Pozitívum azonban, hogy az új gyermek születésekor az apának az első szülöttel kiemelkedő lesz a szerepe. Ugyanis a nagyobbal való foglalkozás jelentős része szükségszerűen ráhárul, ezáltal az apa-gyermek kapcsolat mélyülhet.
Ezek a tények akkor hatnak negatívan, ha az anyánál depressziós, neurózisos tünetek alakultak ki. Egyébként a jól kondicionált család a fent leírt hatásokat jól kezelheti.
Mindezeket figyelembe véve jobb, ha kipihenten, a szülői szerepekben elrendeződve, párkapcsolatukat még szeretetteljesebbé téve várja a következő gyermeket.
Felhasznált irodalom: egyetemi jegyzet, Szabóné Kármán Judit: Családgondozás – krízisprevenció 2003, Medicina Könyvkiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése