Pszichoszomatikus betegségek – Ekcéma

Ma már általánosan ismert, elfogadott tény lett, hogy a legtöbb betegség kialakulásáért, fenntartásáért lelki történések is felelősek. Jelentős részük ezeknek vészjelzés, segítségkérés, ami a háttérben meghúzódó többé-kevésbé súlyos lelki zavarra akarja felhívni a figyelmet.
A gyógyászatban fontos szerepet játszik ez a szemléletmód, bár kialakulásáig sok idő telt el.

Pszichoszomatikus reakciókat mindenki tapasztalhat magán különösen erős érzelmeket kiváltó helyzetekben. Pl. baleset elkerülése után heves szívdobogást, gyász esetén étvágytalanságot stb. Ezek természetes reakciók, az aktuális pszichés állapot szomatikus kifejeződései. De a kedvezőtlen pszichés állapot elhúzódása, krónikussá válása megbetegíti a szervezetet, és különféle betegséghez vezet.

Ilyenek pl. az ekcéma, asthma, anorexia, bulimia, a vizeletürítés zavara.

Ekcéma
Pszichoszomatikus szempontból ez a betegség a simogatás, testi érintkezés hiányára, és az anya-gyermek kapcsolat zavarára utal. Ez a bőrbetegség kisded korban jelentkezik, s általában 2 éves korra csökken vagy teljesen elmúlik.
Spitz vizsgálatai során úgy találta, hogy a babák anyja a gyermekkel szemben ellenségeskedést érez. Gyakran a túlvédés álarca mögé bújva nem fogja meg a csecsemőjét, attól félve, hogy leejti. Ez az elutasító magatartás lehet tudatos és tudattalan, de mindkét formája tovább ronthatja a betegséget.
Mások kutatásából kiderül, hogy a pszichés zavarokban szenvedő anyák gyermekeinél 15%-nál, a lelkileg egészséges anyák gyermekeinél 3%-nál találtak ekcémát.
2 éves korra csökken, vagy teljesen megszűnik. Valószínűleg azért, mert a gyermek számára kitárul a világ, és már nem csak az anya van a középpontban, más kapcsolatokat épít ki. Gyakran asthma váltja fel a bőrbetegséget, esetleg más.
A babamasszázs – a szoptatás mellett – a legalkalmasabb arra, hogy az anya és gyermeke között ideális testkontaktus, lelki összhang alakuljon ki, és így megelőzhető az endogén ekcéma kialakulása.

Rüdiger Dahlke és Thorwald Dehlefsen a betegség lelki eredetéről alkotott elméletében is így vélekedik: „Bőrünk tükrözi a külvilágnak, hogyan érezzük magunkat. Rajta és
benne mutatkozik meg minden átélt pszichikus folyamat és reakció is. Az ekcéma az anyák eszköze, amellyel kauzálisan igazolják gyermekükkel szemben érzett ellenszenvüket. Ez általában különösen „esztétikus” anyákat érint, akik nagy súlyt fektetnek a bőr tisztaságára.”

Felhasznált irodalom: Szabóné Kármán Judit: Családgondozás – krízisprevenció 2003, Medicina Könyvkiadó
Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez