Ezt az elméletet Alfred Adler pszichiáter munkája nyomán Cliff Isaacson dolgozta ki metodista lelkészként mindennapos tanácsadói tevékenysége közben.
A születési sorrend olyan problémamegoldó stratégiák eredményeiként fejlődik ki, melyeket mindannyiunk alkalmaztunk gyermekkorunkban, hogy jól érezzük magunkat abban a szerepben, melyet a családban betöltünk. Természetesen egy Harmadik gyermek teljesen másképpen fog viselkedni, mint az elsőszülött, annak ellenére, hogy mindkettőnek barna a hajszíne, és a szeme. Amint újabb, és újabb baba születik, minden gyermek kialakítja a saját önvédelmi stratégiáját, attól függően, hogy milyen helyet foglal el benne. A szerepek lehetnek: Egyke, Elsőszülött, Másodszülött, Harmadik gyermek, Negyedik gyermek. Azért, mert a születési sorrend alapját az önvédelmi eszközök adják, a személyiség erősségét nagymértékben meghatározza a családi harmónia. Minél nagyobb az egyensúly otthon, annál kevésbé van szükség a védekezési stratégia kialakítására, és annál kevésbé érvényesül a születésisorrend-személyiség. Azoknál a gyermekeknél, akiket kis korukban piszkáltak, bántottak, elhanyagoltak, folyton védekezésre kényszeríttetek, túl szigorúak voltak velük, indokolatlan követelményeket állítottak feléjük, nagyon erős születésisorrend-jellemzők alakulnak ki. Nagy valószínűséggel ezekből a gyermekekből válnak azok a felnőttek, akik később rendszeresen járnak tanácsadásra, ezért a sorrend hatása sokkal jobban tapasztalhatóak náluk, mint az átlagos neveltetésűeknél.
A születési sorrend olyan problémamegoldó stratégiák eredményeiként fejlődik ki, melyeket mindannyiunk alkalmaztunk gyermekkorunkban, hogy jól érezzük magunkat abban a szerepben, melyet a családban betöltünk. Természetesen egy Harmadik gyermek teljesen másképpen fog viselkedni, mint az elsőszülött, annak ellenére, hogy mindkettőnek barna a hajszíne, és a szeme. Amint újabb, és újabb baba születik, minden gyermek kialakítja a saját önvédelmi stratégiáját, attól függően, hogy milyen helyet foglal el benne. A szerepek lehetnek: Egyke, Elsőszülött, Másodszülött, Harmadik gyermek, Negyedik gyermek. Azért, mert a születési sorrend alapját az önvédelmi eszközök adják, a személyiség erősségét nagymértékben meghatározza a családi harmónia. Minél nagyobb az egyensúly otthon, annál kevésbé van szükség a védekezési stratégia kialakítására, és annál kevésbé érvényesül a születésisorrend-személyiség. Azoknál a gyermekeknél, akiket kis korukban piszkáltak, bántottak, elhanyagoltak, folyton védekezésre kényszeríttetek, túl szigorúak voltak velük, indokolatlan követelményeket állítottak feléjük, nagyon erős születésisorrend-jellemzők alakulnak ki. Nagy valószínűséggel ezekből a gyermekekből válnak azok a felnőttek, akik később rendszeresen járnak tanácsadásra, ezért a sorrend hatása sokkal jobban tapasztalhatóak náluk, mint az átlagos neveltetésűeknél.
Az Elsőszülöttek lehetséges jellemvonásai:
Tulajdonságaik lehetnek:
Célorientáltak, tudni akarják, hogy mások mit gondolnak, gyakran hibáztatják magukat, álmodoznak a jövőről, miközben a saját feladataikat nem hajtják végre, félnek attól, hogy másokat megbántanak, kényszert éreznek arra, hogy mások egyet értsenek velük. Többször nem értenek meg másokat. Vágynak arra, hogy elismerjék őket. Előfordulhat, hogy alázatosnak akarnak látszani, de közben felsőbbrendűek.
Eleinte természetesen az Elsőszülött gyermekek Egykék, amíg meg nem születik a testvérük. Amennyiben a szülők kellőképpen felkészítik az idősebb gyermeket a baba érkezésére, és az nem érzékeli a trónvesztést, úgy az idősebb gyermek Egyke személyiség marad. De hát ez az esetek nagy részében nem így alakul. Mert a szülők ebben az időszakban rendszerint holt fáradtak, és a segítő családtagok sem tudják feltétlen átsegíteni a gyermeket. Ekkor az idősebb testvérből Elsőszülött válik.
Az első időszakban a testvér érkezésével sokszor hallja azt a gyermek, hogy várnia kell. Várnia kell, mert a baba most eszik, fürdik, sétálni kell menni stb. akár egész életében érezheti azt az érzést, hogy egy "idegen" gyerek miatt veszítette el édesanyja szeretetét. Hiszen számára a baba még ismeretlen személy. Miközben a nagy testvér vár arra, hogy anyukája elkészül a pelenkázással, azon töpreng, mit vétett, hogy anyukája már nem szereti őt többé. Nem elég nagy még ahhoz, hogy megértse, amikor még kicsi volt, vele is ugyanennyit foglalkoztak (ha nem többet első gyermek lévén). A végtelennek tűnő várakozás perceiben úgy érezheti, hogy már nem szeretik őt, ezért a szeretetért, odafigyelésért meg kell dolgoznia.
Előfordulhat az, hogy azt gondolja, azért nem szereti már őt az édesanyja, mert valami rosszat tett. De nem tudja mi volt az a rossz, ennek ellenére mégis úgy érzi ő a hibás. Ez a bűnösség érzése egész életében végigkísérheti, mely bármikor előjöhet, ha elhagyatva érzi magát.
Az Elsőszülöttek nehezen hiszik el emiatt, hogy tényleg szeretik őket, ezért fontos mondani nekik, hogy önmagukért szeretjük őket.
A hosszú várakozás eredménye még az is, hogy a jövővel foglalkoznak az Elsőszülöttek. „Majd, ha anya elaltatja a babát, akkor mesél nekem, akkor ad sütit stb.” Kisgyermekeknél sokkal lassabbnak tűnik az idő múlása. Így az a kis idő, amíg az anyuka pelenkát cserél nagyobb fiának óráknak is tűnhet. Várakozás közben újra átélheti az elhagyott érzést, mely elegendő a pszichológiai változáshoz.
Senki ne keseredjen el. Képtelenség úgy felnevelni egy gyermeket bármilyen születési sorrendű, hogy felnőttként ne kelljen szembenéznie bizonyos problémákkal.
Jellemző rájuk elsőszülött révén, hogy mindenben elsők akarnak lenni. Először akarnak a szobábabelépni, először akarnak választani, enni stb. s nehezen viselik azt, ha ez még sem lehet így.
Az első gyermek a próba - teszt baba... ő az, akin anya, apa, azaz a kezdő szülők kipróbálják az elméletüket, ami természetesen hol így, vagy hol úgy sikerül. Emiatt a gyermek kénytelen megedződni.
Az Elsőszülöttek nagyon vigyáznak arra, hogy ne veszítsék el a kapott szeretetet. Ezért fontos számukra a környezet visszajelzése. Könnyen megfeledkezhetnek saját érzéseikről, mert a középpontban többször áll másnak a kívánsága. Néha megalkuvók, nehogy elveszítsék a szeretetet. Képesek mások igényeit, szükségleteit maguk elé helyezni.
Nehezen fogadják el azt, ha nem értenek velük egyet, hiszen ez egyenlő a szeretet elvesztésével.
Szívesen fogadnák, ha mások nagyra becsülnék, és észrevennék őket.
Olvasd el az elméletet!
Írta: Petre Veronika perinatális szaktanácsadó
Felhasznált irodalom: Cliff Isaacson és Kris Radish: A születési sorren elmélete, Alexandra Kiadó 2004
Folyt köv. Az Egyke
2012.1.17.
Frissítve: 2019.7.8.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése