„Sok felnőtt, kinek számára a gyermek világfelfogása már teljesen idegen, a mesék megoldásait helytelennek tartja, és ellenzi, hogy a gyermeket ilyesmivel „félrevezessék”. A racionális magyarázatok viszont általában érthetetlenek a gyermek számára, hiszen még nem képes az elvont gondolkodásra. A felnőtt azt hiszi, hogy a tudományosan helyes válasszal tisztázza a dolgokat, holott az ilyen magyarázatok csak nyomasztják, összezavarják, és szellemileg megbénítják a gyermeket. A gyermek csak abból a meggyőződésből meríthet biztonságot, hogy érti, amit előzőleg nem értett – és soha nem abból, hogy olyan tényeket közölnek vele, melyek új bizonytalanságokat szülnek benne. Ha elfogad egy ilyen választ, felmerül benne, hogy talán nem jól kérdezett.
Soha ne felejtsük el tehát, hogy a gyermeknek csak olyan magyarázatot szabad adni, melyet tudása és érzelmi állapota alapján megért. Ha elmondjuk neki, hogy a föld a világűrben lebeg, és a tömegvonzás hatására a nap körül kering, de azért nem esik bele a napba, mint ahogy az ember a földre esik – ezt zavarosnak fogja találni. Tapasztalatból tudja, hogy minden áll valamin, hogy mindent tart valami. A föld helyzetét a világűrben csak akkor fogja jobban megérteni, ha a magyarázat erre a tapasztalati tudásra alapozódik. Még fontosabb azonban ennél, hogy biztonságérzetéhez szüksége van arra az elképzeléshez, hogy a világ szilárdan áll a helyén. Ezért aztán jobban megfelel neki a mítoszok világmagyarázata, vagyis hogy a föld egy teknősbéka hátán nyugszik, vagy hogy egy óriás tartja a vállán.
Az ilyen nézetek egyáltalán nem akadályozzák meg az embert abban, hogy később egy racionálisabb világmagyarázatot alakítson ki magában, viszont biztonságot nyújt neki ott és akkor, ahol és amikor arra a legnagyobb szüksége van, méghozzá olyan biztonságot, amelyből a kellő időben aztán kisarjadhat a valóban racionális világkép.
… főként Piaget eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy a kisgyermek két fontos elvont fogalmat nem képes megérteni, nevezetesen a mennyiségek állandóságát és a megfordíthatóság fogalmát. Pl. azt, hogy egy adott mennyiségű víz a keskeny edényben magasra emelkedik, a széles edényben pedig alacsony szinten marad; vagy azt, hogy a kivonás megfordítja az összeadás folyamatát. Amíg az ehhez hasonló elvont fogalmakat nem képes megérteni, csak szubjektív módon foghatja fel a világot. A tudományos magyarázatok felfogáshoz objektív gondolkodásra van szükség. Az elméleti kutatások, és a kísérletek egyaránt azt igazolják, hogy iskoláskor alatt egyetlen gyermek sem érti meg igazán a fenti két fogalmat, melyek nélkül az elvont gondolkodás elképzelhetetlen. ”
Forrás: Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, Corvina Kiadó 50-52. oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése