„Sok mese kezdődik például az anya vagy az apa halálával; ezekben a szülő elvesztése jelenti a legkínzóbb problémát, mint ahogy a való életben is ezt (vagy a tőle való félelmet) a legnehezebb elviselni. Más történetek arról szólnak, hogy az öregedő szülő elérkezettnek látja az időt, hogy átadja a helyét az új generációnak. De az utódnak előbb be kell bizonyítania, hogy rátermett és méltó a bizalomra. A Grimm testvérek „Három toll” című meséje így kezdődik: „Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király, és annak három fia… Amikor a király megöregedett, és érezte, hogy közeleg az utolsó órája, nem tudta, melyik fiára hagyja királyságát.” A kérdés eldöntése céljából a király nehéz próba elé állítja mindegyik fiát; amelyik legjobban megállja a helyét, „az lesz a király halálom után.”
A mesék az egzisztenciális dilemmákat mindig tömören és egyértelműen tálalják. Így a gyermek a kérdés lényegével szembesül, míg a bonyolultabb cselekmény csak összezavarná számára a dolgokat. A mese minden szituációt leegyszerűsít. Alakjait határozott vonalakkal rajzolja meg, a részletek közül csak a legfontosabbakkal foglalkozik. Szereplőiben kevés az egyéni vonás, inkább típusokat képviselnek.”
Forrás: Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, Corvina Kiadó 14. oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése