Annak érdekében, hogy felkészülhessünk a párkapcsolati és a családi élet buktatóira, leírom azokat az időszakokat, amelyekben ez lehetséges. Úgy gondolom, ha tudunk a lehetséges buktatókról, akkor felkészülhetünk rá, és nem esünk olyan könnyen bele, vagy legalább is megállapíthatjuk, hogy ez az amiről olvastam, és nem vagyok vele egyedül. Már más is átélte ezt, valószínűleg nekem is sikerül jól kikerülni belőle.
A Hill-féle normál krízisek:
1. Az újonnan házasodott pár családja
2. A gyermeket váró és a csecsemős család (0-1 év) 2/2. A kisgyermekes család (1-3 év)
3. A kisgyermekes család (3-6 év)
4. A kisiskolás gyermeket nevelő család (6-8 év) 4/2. Az iskolás gyermeket nevelő család (8-12 év)
5. A serdülőt nevelő család
6. A felnövekedett gyermeket kibocsátó család
7. A magukra maradt, még aktív szülők családja
8. Az inaktív, idős házaspár családja
A család minden életciklusának jellegzetes problémái vannak. De a felsorolt normál krízisektől függetlenül léteznek olyanok, amelyek folyamatosan jelen vannak, vagy csak időnként fordulnak elő.
Ilyenek pl.
A családtagok egyéni pszichés problémái: kisebbrendűségi érzés, szorongás, bűntudat, függőség, személyiségzavarok stb.
Aktuális konfliktusok: házastársak között, szülő-gyermek között
Anyós, sógornő kapcsolati zavarok
Társadalmi döntések, intézkedések családi szinten problémákat okozhatnak. Pl. munkanélkülivé válás, elszegényedés
A kisiskolás gyermeket nevelő család (6-8 év)
Amikor a gyermek iskolaéretté válik, nagy változáson megy át a család. Soroljuk fel a legszámottevőbb történéseket:
Iskolakezdés
Praepubertás és pubertáskor
Házastársi, illetve szülő-gyermek kapcsolat megváltozása
A kisgyermek az óvodában eltöltött 3. év végére nagyot változik. Olyan tulajdonságokat, és készségeket sajátít el, ami az iskolaérettséghez szükséges. Kitartó lesz, kialakul a feladattudata, képes alkalmazkodni, a saját teljesítményét kritikusan értékeli, stb. Ezek mind arra szolgálnak, hogy képessé tegyék a gyermeket az iskola terhének elviselésére, továbbá arra, hogy örömét lelje majd az iskolai életben.
Az iskolakezdés
Ez a család életének egy fontos eseménye. A gyermek életében pedig ez egy fordulópont. Búcsú a felelősségmentes gyermekkortól, és út a tudás és az ismeretszerzés világába. Jó, ha a szülők a beíratás előtt tájékozódnak a különböző iskolákról, azok szolgáltatásaikról, a tanítónőkről stb. és így választják meg gyermeküknek a legmegfelelőbb tanintézményt.
Persze spirituális anyaként az volna a legjobb, ha tudakozódnánk gyermekünk lelkétől, hogy mit tervezett el, megszületése előtt, milyen életet szeretne magának, és ehhez milyen típusú általános iskolára van szüksége. Ha még nem tudunk a lélekkel beszélni, akkor kérjük meg az őrangyalunkat, hogy mutassa meg álmunkban, vagy súgja meg, vagy valamilyen jellel hozza a tudomásunkra. Forduljunk olyan emberhez, aki megtanítja számunkra az őrangyalunkkal vagy a lelkünkkel való kommunikációt. Pl. Őrangyal kommunikáció-Pécs.
A nyári hónapok alatt gyermekünket készítsük fel az iskola örömére. Vásároljuk meg a neki tetsző tolltartót, iskolatáskát, felszerelést. Ezeknek a beszerzése mind az örömteli felkészülést szolgálják.
Ez az öröm mind addig megmarad, amíg jó élmények érik a csemetét. Ha viszont elutasítást érez a tanárok vagy a tanulók, vagy a szülők részéről, már elmúlik a felhőtlen boldogság érzése.
Melyek azok a dolgok, melyeket jó figyelembe venni?
· Fontos, hogy a gyermek képességeinek megfelelő iskolát válasszunk.
· Fontos az óvodai nagycsoportban végzett részletes iskolaérettségi vizsgálat, mely a lehetséges problémákat kiszűri, és időben kezeli. Mint pl. dysgraphia, logopédiai problémák, látás-hallásérzékelés zavarai. Ha ezeket időben felismerik sok nehézséget spórolhatunk meg vele.
· A nyári hónapok alatt szeretessük meg csemeténkkel az iskolát. Félénkebb, anyásabb gyerkőcöknél ez különösen fontos.
· Időben alakítsuk ki a gyermek számára a tanulóhelységet. Világos hely, sarok, íróasztal, kényelmes szék.
· Az iskola kezdetétől fogva sokat beszélgessünk a kisgyermekkel az iskoláról. Hagyjunk elég időt az ő megnyilvánulásaira.
· Minden reggel közösen üljünk le enni.
· Az első években tanuljunk együtt a gyermekkel.
· Bátorítsuk, dicsérjük sokat a gyermeket, hogy önbizalma fejlődjön, s örömét lelje a tanulásban.
· Minden nap jusson idő a játékra is, ha lehet, sokan legyen a levegőn.
· A hétvégét töltse együtt a család. De ne TV nézéssel, hanem kirándulással, közös programmal.
· Ajánlja föl, hogy osztálytársait elhívja játszani délutánra, hétvégére.
· Ha valamilyen rendellenességet észlelünk a gyermekkel kapcsolatban, (pl. újra bepisil éjszaka, álmában felsír, reggelente rosszul van, hasmenése van, hány, szorongó lesz, erősen rágja a körmét, nem bír koncentrálni) keressük fel a tanítót, és kérjük szakember segítségét.
A gyerekek többsége megszereti az iskolát, de előfordulnak olyanok is, akiknél úgy nevezett iskolafóbia alakul ki. Ilyenkor ki kell deríteni milyen ok váltja ki ezt. Sok oka lehet. pl: fél az épület méreteitől, az iskola szokásaitól, a feleléstől, a megszégyenüléstől, attól, hogy ha kommunikációs zavar van a tanárokkal, diákokkal.
Bármi is legyen azok, közös bennük, hogy a gyermek az iskola visszautasítását érzelmi és fizikális tünetekkel fejezi ki. A gyermek, szülő, a tanár, és a szakember együtt találja meg a kiváltó okot. Ha ez nem sikerül, akkor a gyermek egyre hosszabb betegségbe menekül, sőt még iskolakerülővé is válhat.
Folytatás következik
Felhasznált irodalom: egyetemi jegyzet, Szabóné Kármán Judit: Családgondozás – krízisprevenció 2003, Medicina Könyvkiadó
A Hill-féle normál krízisek:
1. Az újonnan házasodott pár családja
2. A gyermeket váró és a csecsemős család (0-1 év) 2/2. A kisgyermekes család (1-3 év)
3. A kisgyermekes család (3-6 év)
4. A kisiskolás gyermeket nevelő család (6-8 év) 4/2. Az iskolás gyermeket nevelő család (8-12 év)
5. A serdülőt nevelő család
6. A felnövekedett gyermeket kibocsátó család
7. A magukra maradt, még aktív szülők családja
8. Az inaktív, idős házaspár családja
A család minden életciklusának jellegzetes problémái vannak. De a felsorolt normál krízisektől függetlenül léteznek olyanok, amelyek folyamatosan jelen vannak, vagy csak időnként fordulnak elő.
Ilyenek pl.
A családtagok egyéni pszichés problémái: kisebbrendűségi érzés, szorongás, bűntudat, függőség, személyiségzavarok stb.
Aktuális konfliktusok: házastársak között, szülő-gyermek között
Anyós, sógornő kapcsolati zavarok
Társadalmi döntések, intézkedések családi szinten problémákat okozhatnak. Pl. munkanélkülivé válás, elszegényedés
A kisiskolás gyermeket nevelő család (6-8 év)
Amikor a gyermek iskolaéretté válik, nagy változáson megy át a család. Soroljuk fel a legszámottevőbb történéseket:
Iskolakezdés
Praepubertás és pubertáskor
Házastársi, illetve szülő-gyermek kapcsolat megváltozása
A kisgyermek az óvodában eltöltött 3. év végére nagyot változik. Olyan tulajdonságokat, és készségeket sajátít el, ami az iskolaérettséghez szükséges. Kitartó lesz, kialakul a feladattudata, képes alkalmazkodni, a saját teljesítményét kritikusan értékeli, stb. Ezek mind arra szolgálnak, hogy képessé tegyék a gyermeket az iskola terhének elviselésére, továbbá arra, hogy örömét lelje majd az iskolai életben.
Az iskolakezdés
Ez a család életének egy fontos eseménye. A gyermek életében pedig ez egy fordulópont. Búcsú a felelősségmentes gyermekkortól, és út a tudás és az ismeretszerzés világába. Jó, ha a szülők a beíratás előtt tájékozódnak a különböző iskolákról, azok szolgáltatásaikról, a tanítónőkről stb. és így választják meg gyermeküknek a legmegfelelőbb tanintézményt.
Persze spirituális anyaként az volna a legjobb, ha tudakozódnánk gyermekünk lelkétől, hogy mit tervezett el, megszületése előtt, milyen életet szeretne magának, és ehhez milyen típusú általános iskolára van szüksége. Ha még nem tudunk a lélekkel beszélni, akkor kérjük meg az őrangyalunkat, hogy mutassa meg álmunkban, vagy súgja meg, vagy valamilyen jellel hozza a tudomásunkra. Forduljunk olyan emberhez, aki megtanítja számunkra az őrangyalunkkal vagy a lelkünkkel való kommunikációt. Pl. Őrangyal kommunikáció-Pécs.
A nyári hónapok alatt gyermekünket készítsük fel az iskola örömére. Vásároljuk meg a neki tetsző tolltartót, iskolatáskát, felszerelést. Ezeknek a beszerzése mind az örömteli felkészülést szolgálják.
Ez az öröm mind addig megmarad, amíg jó élmények érik a csemetét. Ha viszont elutasítást érez a tanárok vagy a tanulók, vagy a szülők részéről, már elmúlik a felhőtlen boldogság érzése.
Melyek azok a dolgok, melyeket jó figyelembe venni?
· Fontos, hogy a gyermek képességeinek megfelelő iskolát válasszunk.
· Fontos az óvodai nagycsoportban végzett részletes iskolaérettségi vizsgálat, mely a lehetséges problémákat kiszűri, és időben kezeli. Mint pl. dysgraphia, logopédiai problémák, látás-hallásérzékelés zavarai. Ha ezeket időben felismerik sok nehézséget spórolhatunk meg vele.
· A nyári hónapok alatt szeretessük meg csemeténkkel az iskolát. Félénkebb, anyásabb gyerkőcöknél ez különösen fontos.
· Időben alakítsuk ki a gyermek számára a tanulóhelységet. Világos hely, sarok, íróasztal, kényelmes szék.
· Az iskola kezdetétől fogva sokat beszélgessünk a kisgyermekkel az iskoláról. Hagyjunk elég időt az ő megnyilvánulásaira.
· Minden reggel közösen üljünk le enni.
· Az első években tanuljunk együtt a gyermekkel.
· Bátorítsuk, dicsérjük sokat a gyermeket, hogy önbizalma fejlődjön, s örömét lelje a tanulásban.
· Minden nap jusson idő a játékra is, ha lehet, sokan legyen a levegőn.
· A hétvégét töltse együtt a család. De ne TV nézéssel, hanem kirándulással, közös programmal.
· Ajánlja föl, hogy osztálytársait elhívja játszani délutánra, hétvégére.
· Ha valamilyen rendellenességet észlelünk a gyermekkel kapcsolatban, (pl. újra bepisil éjszaka, álmában felsír, reggelente rosszul van, hasmenése van, hány, szorongó lesz, erősen rágja a körmét, nem bír koncentrálni) keressük fel a tanítót, és kérjük szakember segítségét.
A gyerekek többsége megszereti az iskolát, de előfordulnak olyanok is, akiknél úgy nevezett iskolafóbia alakul ki. Ilyenkor ki kell deríteni milyen ok váltja ki ezt. Sok oka lehet. pl: fél az épület méreteitől, az iskola szokásaitól, a feleléstől, a megszégyenüléstől, attól, hogy ha kommunikációs zavar van a tanárokkal, diákokkal.
Bármi is legyen azok, közös bennük, hogy a gyermek az iskola visszautasítását érzelmi és fizikális tünetekkel fejezi ki. A gyermek, szülő, a tanár, és a szakember együtt találja meg a kiváltó okot. Ha ez nem sikerül, akkor a gyermek egyre hosszabb betegségbe menekül, sőt még iskolakerülővé is válhat.
Folytatás következik
Felhasznált irodalom: egyetemi jegyzet, Szabóné Kármán Judit: Családgondozás – krízisprevenció 2003, Medicina Könyvkiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése