1. Ősszel botokkal levernek,télen a kalácsba tesznek. /Dió/
2. Zöld, lila, és kék a színem,
De csak kéken jó az ízem. /Szilva/
3. Barlang mélyén alszom télen,
Nyáron pedig málnán élek. /Medve/
4. Úton megyen nem poroz, vízen megyen, nem csobog, nádon megyen, nem suhog, sáson megyen, nem susog, eső éri nem ázik, ha fagy éri, nem fázik. Mi az? /Napsugár/
5. Hol vizet önt, hol havat hint, hol jeget szór fejedre, s elszáll – pedig szárnya sincsen – nyugatra, keletre. /Felhő/
6. Magasabb a toronynál, vékonyabb a nádszálnál. Mi az? /Eső/
7. Híd, de sosem építették, hét színe van egy se festék. Földből nyúlik mindkét vége, mégis felvezet az égbe. Senki nem szed rajta vámot, széles útját mégse járod, mert a hídfőt nem találod. /Szivárvány/
8. Míg fönn a nap, s fény vesz körül, nem távozik tested mögül. Majd röviden, majd meg hosszan, állva, ülve csak veled van. De ha fényt búra váltja, testednek e hű barátja, észrevétlen odahagy, s a sötétben magad vagy. /Árnyék/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése