Ősbizalom erősítése pocaklakóknak

Az Ősbizalom jelentőségéről és kialakulásáról olvasva felmerülhet a kérdés a szülőben, ha a gyermekem – elgondolásom szerint – nem részesült elégséges ősbizalomba, akkor hogyan, és vajon lehet-e utólag azt pótolni?

Ha csak az első trimeszter után hallott arról a kismama, hogy az ősbizalom kialakulásának milyen nagy a fontossága gyermekének egész életére nézve, elvégezheti az itt összegyűjtött ötleteket, mellyel hozzájárul az ősbizalom erősítéséhez. Csak a képzeletünk szabhat határt annak, hogy mi mindent találhatunk ki az erősítésre. A felsoroltak csak példák, de az a legfontosabb, hogy magunknak találjunk ki ötleteket, vagy találjuk meg a számunkra legszimpatikusabb, legjobban elfogadhatóbbat.

Milyen technikákkal lehet az ősbizalmat erősíteni? Lássunk néhányat:

• Az anya lebegjen testmeleg vízben, és közben érezze át az egységet a víz-anyával, lazuljon el, iktassa ki a napi teendőkön és egyéb feladaton való gondolkodást…
• Meditáljon, melyben szintén az a fontos, hogy a szívében megjelenő érzésekre gondol, és nem a mindennapi teendőkre.
• Törekedjen arra, hogy átélje a most pillanatát
• Törekedjen arra, hogy például a másokon való segítésben, átélje a kiteljesedés érzését. Ekkor saját lelkével kapcsolódik össze, és a magzat is ezt az örömöt éli át.
• Avassa be gyermeket az elemekbe. Lásd Pocaklakó, magzatkommunikáció című írást.
• Amiket az anya befogad, és tapasztal, azt közvetve a magzat is mind megtapasztalja, ezért érdemes ezt a lehetőséget tudatosan kihasználni. Törekedjen az anya arra, hogy ha zenét hallgat, hassa át minden porcikáját a dal.
• Tudatosan figyeljen oda, és élvezze a természet vagy kultúra szépségeit.
• Törekedjen a harmóniára.
• Vonja be az apát is a felsoroltakba.
• Közösen gondoljanak szép, pozitív képekre, melyet a pocaklakó is figyelemmel követ.
• Az anya folyamatosan, amikor csak gyermekére gondol, fejezze ki gondolatban, szóban mennyire szereti, mennyire örül annak, hogy őt választotta édesanyjának.
• Apukával közösen simogatva a pocakot, éljék át a szeretetegységet.

Felhasznált irodalom: Ruediger, Margit Dahlke, V. Zahn: Út az életbe, Holistic Kiadó 2010.

Írta: Petre Veronika

Ősbizalom jelentősége és kialakulása

Amikor megfogan egy magzat, attól függően, hogy hogyan érzi magát az anyaméhben, kialakulhat nála az ősbizalom. Amennyiben várt gyermekről van szó – főként, ha előre megbeszélték vele, mikor érkezne, úgy a magzatnak semmi dolga nem akad szüleivel, csak a magzati létre koncentrálhat.

Miután a lélek elveszítette a szabadságát, – amikor a hímivarsejt által megtermékenyített petesejt beágyazódott – új életbe kezdett. A lélek ettől a pillanattól kezdve ujjongó lendülettel veti bele magát annak a lehetőségébe, hogy tiszta lappal – szeretetet hozva az Égből – kijavítsa, felülírja korábbi életek hibáit, és problémáit. Ehhez a nagy feladathoz sok energiára van szüksége, amit az ősbizalom átélésével kap meg. Felemelő, fantasztikus élményeket él át a magzat az anyaméhben az első hónapokban. Anyja érzésvilágával összekapcsolódik, és kiteljesedhet benne. Egységben van vele, egynek érezheti magát vele, úgy gondolhatja kettőjük élete egy.

Az anyaméh vízi világában örömteli boldogságot okozhat neki e tökéletes egység átélése. Az ember a fizikai testben születése előtt, és közvetlenül halála előtt tapasztalhatja meg a lélek szárnyalását. Az anyaméhben, megélheti a szabad lebegést, abban a végtelennek, mondhatni óceánnak tűnő vízben. Illetve megélheti a lélek hazájában tapasztalt határtalanságnak az emlékét. Ez jó esetben egész életében elkíséri. A magzatban lépésről lépésre erősödik meg az egység és a bizalom érzése.

Anélkül, hogy kérnie, vagy tennie kellene valamit, elegendő mennyiségben érkezik a táplálék, és minden, ami a fejlődéséhez szükséges. Azok, akik ebben az időszakban nem tudták összegyűjteni azt a jóérzést, amire szükségük volt, vagy nem elégült ki a vágyuk teljesen, azok gyakran felnőttként valószínűtlen álmokat kergetnek, mint pl. dolgozás nélküli jólétet szeretnének maguknak.

Maga az ősbizalom, az egységben átélt élmények arra ösztönzik a már megszületettet, hogy élete folyamán keresse, és valamiképpen térjen vissza a polaritásból az egységbe. Aki már megtapasztalta az egységet, mindig emlékezni, és vágyakozni fog rá. Ez a vágy megvalósulhat a spirituális útkeresés, fejlődni vágyakozás formájában, vagy abban a kutatásban, hogy a létezés értelmét megtalálja. Ez a kutatás addig előrevivő, amíg, szellemi síkú, amint anyagi síkra csúszik le, máris szóba kerülhetnek a problémák, mint pl. kábítószer függőség. Ugyanis a szer élvezetének célja szintén az egység-eksztázisélmény megtapasztalása. A drognál minél tovább keressük, annál inkább a függőséget alakítja ki. A további fizikai síkú keresés sem vezethet tökéletes eredményre. Csak ideig-óráig lehet anyagi komforttal pótolni az egység élményét. Az ember célja az, hogy bármit is tesz életében, az anyaméhben átélt egységhez hasonló érzést alakítson ki.

Felhasznált irodalom: Ruediger, Margit Dahlke, V. Zahn: Út az életbe, Holistic Kiadó 2010.

Írta: Petre Veronika