Tél, havas mondókák, versek, dalok

Kányádi Sándor
Ül a tél a hegy tetején
Ül a tél a hegy tetején,
Fehér kucsma van a fején.
A hátán meg fehér suba.
Készülődik a faluba.

Drégely László
Kiszámoló
Egy, három, öt,
Sárga a tök.
Kettő, négy, hat.
Jön már a fagy.
Ereszek alatt
Fázó madarak…
Egyet, hármat, ötöt,
Leszedtük a tököt.
Kettőt, négyet, hatot,
Kibírjuk a fagyot.

Hull a dér, jön a tél,
Daru, gólya útra kél.

Liccs-loccs, locsogó,
Esik eső, hull a hó.

Minden ember jó ember,
A legrosszabb december.

Hull a hó, hull a hó,
Hólabdázni jaj de jó.

Hull a hó, hull a hó
Lesz belőle hógolyó.

Erdő, mező megáldja,
Lesz egy derék bundája.

Hull a hó, hull a hó,
Puha fehér takaró.

Hull a hó, hull a hó,
Van már búzatakaró.

Hull a hó, hull a hó,
Hógolyózni, jaj, de jó.

Ha-ha-ha, havazik,
He-he-he, hetekig.

Hu-hu-hu-, hull a hó,
Hi-hi-hi, jaj, de jó.

Varjú károg, fúj a szél,
Esik a hó, itt a tél.

Tél van most, nem nyár,
A pillangó sem jár.

Hull a hó, hull a hó,
Lesz belőle hógolyó.

Hull a hó, hull a hó,
Nem vagyok én mindig jó.

Tél az idő, nem nyár,
Cserebogár nem jár.

Hull a hó, hull a hó,
Szánkózik a kis Kató.

Hej, ti pacsirták /orosz népköltés/
A szalmaszálon!
Mind ide szálljon!
Hozzátok el nekünk
A fényes nyaracskát,
Ekét, boronával!
Vigyétek el tőlünk
A hideg telecskét,
Gerebent, rokkával!
Komisz a telecske,
Kenyerünk megette.

Weöres Sándor

Száncsengő
Éj-mélyből fölzengő- csing-ling-ling - száncsengő.

Száncsengő - csing-ling-ling -tél csendjén halkan ring.
Földobban két nagy ló- kop-kop-kop - nyolc patkó.

Nyolc patkó - kop-kop-kop -csönd-zsákból hangot lop.
Szétmálló hangerdő- csing-ling-ling - száncsengő.

Száncsengő - csing-ling-ling -tél öblén távol ring.

Weöres Sándor

Suttog a fenyves
Suttog a fenyves, zöld erdő,

Télapó is már eljő.

Csendül a fürge száncsengő,

Véget ér az esztendő.

Tél szele hóval, faggyal jő,

Elkél most a nagykendő.

Libben a tarka nagykendő,

Húzza-rázza hűs szellő.

Suttog a fenyves, zöld erdő,

Rászitál a hófelhő.

Végire jár az esztendő,

Cseng a fürge száncsengő.

Weöres Sándor

Nő a dér, álom jár
Nő a dér, álom jár,

Hó kering az ág közt.

Karácsony ünnepe

Lépeget a fák közt.

Én is, ládd, én is, ládd,

Hóban lépegetnék,

Ha a jeges táj fölött

Karácsony lehetnék.

Hó fölött, ég alatt

Nagy könyvből dalolnék

Fehér ingben, mezítláb

Ha karácsony volnék.

Weöres Sándor

Szép a fenyő

Szép a fenyő télen, nyáron

Sose lepi dermedt álom

Míg az ágán jég szikrázik

Üde zöldje csak pompázik.

Nagykarácsony immár eljő,

Érkezik az új esztendő

míg a mező dermed, fázik,

a zöld fenyves csak pompázik.

Hej, tél,

Hej, tél, hideg tél, hóval-

jéggel megjöttél, mindent

hóba temettél! Besöpörtél

utat, ösvényt -

kedvesemhez hogy jutok?

Utcán átalmegyek

vadruca képében, sáron is

átrebbenek fürjecske

képében, szobájába

röppenek hajadon

képében.