6-9. hónaposak játéka

A most már rendkívül aktív csecsemő számtalan új játékot próbál ki, de régi kedves játékait, a csörgőit vagy plüssbabáit sem hanyagolja el.
Színes papírból hajtogassunk origamimadarakat, és cérnával kössük fel a lámpára. Szép szobadísz, de játszhatunk is velük. Feküdjünk egy takaróra a lámpa alá, amikor kipihent és jókedvű a baba, és fújjunk a levegőbe. Nyolc hónapos korában már hangosan nevet a körberepülő madarakon, és maga is megpróbál a levegőbe fújni.
Hat hónapos korától bújócskázhatunk. Takarjuk el kendővel az arcunkat, majd rántsuk le róla, aztán tegyük meg ugyanezt a babával. Először meglepődik, majd nevetve lehúzza magáról.

Az egymásba illeszthető tárgyak, pl. a műanyag poharak vagy az építőkockák próbára teszik, és fejlesztik a gyermek következtetési képességét.
A baba szívesen gurít puha labdát, akár van benne csörgő, akár nincs. Egyszerű kis autót vagy dömpert is szívesen tologat.
Igaz még nem igazán tudják ebben a korban pumpálni a búgócsigát, de biztos lehetsz, hogy nagy öröme telik majd benne.
Az olyan tárgyak megérintése, megfogása, amelyek mozdulatlanok, mint pl. egy építőkocka, már nem jelentenek akkora nagy kihívást egy 8-9 hónapos babának. Teljesen más feladat viszont egy mozgó tárgyat követni és megfogni. Ráadásul az, hogy a baba látja, hogy egy apró mozdulattal hogyan állíthatja meg a csigát, vagy esetleg küldheti át a szoba másik felére, értékes tapasztalatokkal látja el az ok-okozat viszonyáról. Mi fejlődik a játék során? Ok-okozat, szem-kéz koordináció és tér-érzékelés.

Hangot adó játékok
Ebben az időszakban szívesen elücsörög, miközben jól eljátszhat egy trambulinnal, dobbal, rumbatökkel, xilofonnal vagy babazongorával. Most hogy már elmúlt fél éves, képes arra, hogy megfogja a hangszereket és mozgassa őket. Célszerű először megmutatni neki a rendeltetésszerű használatukat. Énekelhetsz is neki a zenekíséretre.
Mutasd meg milyen jó szórakozás a zenélés, mert így a zenéhez való pozitív kötődést és a társas fejlődését is segíted. Mi fejlődik a játék során? Finommozgás, nagymozgás, hallás, ritmusérzék.

Élvezetes érzékelés
Burkolj be színes krepp papírral egy zseblámpát, majd ragasztószalaggal, vagy gumival rögzítsd. A színes fénykört a plafonra, takaróra, a baba végtagjaira irányíthatod. Kapcsold ki és be a lámpát, eltűnjön, és előjöjjön a fény. Közben beszélj a babához, mond el neki mit csinálsz, hol van éppen a fénykör.
A fény amellett, hogy elbűvöli és szórakoztatja a babát, segíti, hogy képes legyen a mozgást követni, segíti látásának fejlődését. Mi fejlődik a játék során? Látás, tárgykövetés és beszéd.

Könyvek
A baba élvezi a feltűnő, színes képek nézegetést, miközben olvasunk neki. A keménytáblás, vagy szövetből készült babakönyveket nyugodtan a kezébe adhatjuk, de másfajta olvasnivalót ne hagyjunk a keze ügyében, amikor nem vagyunk a közelében.

Rögtönzött játékszerek
A változatosság kedvéért néha rögtönözhetünk is játékszert, például joghurtos dobozból vagy pohárból. A kicsik élvezik a konyhai edényeket és azok fedőit is. Mi fejlődik a játék során? Ok-okozat, szem-kéz koordináció és hallás.

Nagy élvezettel tanulmányozzák az összegyűrt papírlapot, olykor a csomagolópapír jobban izgatja őket, mint a benne rejlő ajándék. A nagyméretű játékszerek is izgalmasak lehetnek, például egy nagyobb kartondoboz két szemközti oldalát szétnyitva „alagutat” készíthetünk, amelyen aztán ki-be mászhat a gyerek.

Fürdés
Legtöbb baba hat hónapos korától szeret pancsolni. Szerezzünk be néhány játékot a kádba, és hagyjuk, hadd élvezze a fürdést.
Felhasznált irodalom: Dr. Carol Cooper: A baba fejlődése – Lépésről lépésre GABO Kiadó 2006, 90-91. oldal, Csodajátékok
Kismama magazin 2008. 01. 28.

Tapsoltató mondókák

Szembe ülünk a gyerekkel, mindketten ökölbe szorítjuk az egyik kezünket, a másik kezünkkel megfogjuk az ő szabadon maradt kezét és ritmikusan ütünk vele egyszer az ő öklére, egyszer a sajátunkra:

Egyedem, begyedem, tengertánc,
hajdú sógor, mit kívánsz?
Nem kívánok egyebet,
csak egy falat kenyeret.


Két kezünkkel először a combunkat ütögetjük ütemesen, aztán a hasunkat, majd a mellkasunkat, végül megvakargatjuk a fejünk búbját:

Hej, Gyula, Gyula, Gyula,
szól a duda, duda, duda,
Pest, Buda, Buda, Buda,
Pattogatott kukorica.


Megfogjuk a gyerek kezét és tapsoltatjuk - az első két sor alatt maga előtt, aztán az egyik oldalon, majd a másik oldalon:

Süti, süti pogácsát,
apjának, anyjának,
tejbe-vajba az apjának, s
óba-vízbe a dadának.

Süti, süti pogácsát, apának, anyának, és a kicsi (következik a gyermek neve)

Ökölbe szorítjuk mindkét kezünket, majd először a ballal ütünk a jobbra, aztán a jobbal a balra. Ezt ismételjük az első két sor alatt. A következő sor közben ökölbe szorított kezünkkel körkörös mozgást végzünk, végül az utolsó sornál nyitott tenyérrel széttárjuk a kezünket:

Töröm, töröm a mákot,
sütök vele kalácsot,
icce tolla motolla,
neked adom, Marcika!

Az első sor alatt tenyerünkben (vagy a gyerek tenyerében) kavargatunk, aztán sózást, paprikázást imitálunk, az utolsó sorra pedig tapsolunk:

Borsót főztem, jól megsóztam,
meg is paprikáztam,
ábele, bábele, fuss!

És még egy tapsoló:

Áspis, kerekes,
Úti füves, leveles,
Bíbola, bíbola,
Pacs, pacs, pacs.

6-9. hónaposak fejlesztése és tornázása

Tornázás
Nagy pillanat a babák életében a kúszás, mászás tudománya, hisz már képes egyedül a helyváltoztatásra. Ha már ügyesen mászik, tegyél a padlóra néhány puha akadályt, építs párnákból, és takarókból hegyet, amelyen a kicsi átmászhat. Nem biztos, hogy első alkalomra fogja tudni miről is van szó, ezért hát mutasd meg neki. De plüssállatot is tehetsz a kupac tetejére, hogy ösztönözd őt. A játékot összekapcsolhatod a bújócskával. Bújj el a párnák mögé, s bátorítsd a babát, hogy érjen el téged.
Ahhoz, hogy a baba megmássza a párnahegyet nagyfokú koordinációra, erőre és egyensúlyérzékre van szüksége. Mi fejlődik a játék során? Egyensúly, nagymozgás, felsőtest és kétoldali koordináció.

Mászást ösztönző játék
A mászást egy igen egyszerű, házilag elkészíthető játékkal tehetjük még intenzívebbé. Tölts meg félig vagy háromnegyedig egy műanyag, átlátszó palackot babbal, vagy magvakkal. Jól zárd le, és gurítsd a baba előtt úgy, hogy ne érje el azonnal. A zörgő-mozgó tárgy felkelti a figyelmét, és arra ösztönzi, hogy érte mozduljon. Ha még csak ül, akkor is játszhat a palackokkal, ekkor tedd a közelébe úgy, hogy ülve is tudjon gurigázni.
A mászás az agyféltekék közötti kapcsolatot erősíti, amely fontos a térbeli tájékozódáshoz, testséma, kézdominancia kialakulásához, és mindezek hasznosak lesznek az iskolába kerüléskor. Mi fejlődik a játék során? Térlátása, finommozgás, nagymozgás és szem-kéz koordináció.

Torna-móka, illetve pelenkázós percek
Ezzel a játékkal a testtudata fejlődik. Masszírozás után is bevetheted levezetés képpen. De bármikor lehet ezt végezni.
Fektesd a kicsit a hátára és mozgasd a végtagjait, miközben énekeled (bármilyen dallamra):

Hogy mozog a két karod?
Hogy mozog a két karod?
Fel és le, fel és le.
Így emeled két karod,
Így teszed le két karod.
Fel és le, fel és le.

Hogy mozog a két karod?
Hogy mozog a két karod?
Ki és be, ki és be.
Így nyitod szét karjaid.
Így zárod össze őket.
Ki és be, ki és be.

Hogy mozog a két lábad?
Hogy mozog a két lábad?
Fel és le, fel és le.
Így emeled két lábad,
Így teszed le két lábad.
Fel és le, fel és le.

Hogy mozog a két lábad?
Hogy mozog a két lábad?
Ki és be, ki és be.
Így nyitod szét lábaid.
Így zárod össze őket.
Ki és be, ki és be.

Ezzel a játékkal, dallal tovább fejlődik a testtudata. Még jobban megismeri hogyan mozognak a végtagjai és fejlődik koncentrációja. Mi fejlődik a játék során? Testtudat, mozgáskoordináció, beszéd és hallás.

Elejtés
Már ügyesen megragadja a baba a tárgyakat, de még nem mindig tudja akkor elengedni őket, amikor éppen szeretné. Ezzel a gyakorlattal segítheted, hogy még jobban tudja az ujjait koordinálni. Egy műanyag edénybe, vagy a padlóra ejts valamilyen játékot. Lényeg, hogy zörögjön, vagy nagyot csattanjon. Közben ügyelj arra, hogy ne túl magasról ejtsd le, hogy a kicsi lássa egyszerre a kezedet is, és a tárgyat is. Mond el neki mit teszel, majd add át neki a lehetőséget, hogy is próbálkozhasson. Ha fürdés közben játsszátok, akkor nagyot csobban a ledobott tárgy.
Ezzel a játékkal a finommozgása fejlődik a babának. Az ujjak összezárása után az elengedést is gyakorolnia kell. A kéz izmainak edzése, a tárgyakkal való bánás később a rajzolás és az írás mesterévé teszi őt. Mi fejlődik a játék során? Tárgykövetés, látás, finommozgás és beszéd.

Tapsoltatás
A baba egyre jobban szeret a kezeivel ütögetni, csapkodni. A tapsoltató ölbeli játékokkal segítesz neki, hogy még inkább magabiztos legyen a készhasználatot illetően. Ültesd gyermeked az öledbe, fogd meg a két kezét, vagy a csuklóját és tapsoltasd, majd engedd, hogy maga is próbálkozzon.
Tapsoltató, ütögető mondókákat itt olvashatsz!
Forrás: Csodajátékok

Hogyan ne neveljük az ikreket?

Ezeket a gondolatokat egy már felnőtt iker testvér írta le nekem.

Kerüljük az ikrek megszólítást. Kerüljük azt, hogy többes számban szólítjuk meg őket. Mindig nevezzük néven őket.
A különbségekre figyeljünk, és hangsúlyozzuk (az azonosság nyilvánvaló).

Törekedjünk arra, hogy máshogyan öltöztessük a testvéreket, ne járjanak egyforma ruhába. Lehessen önálló stílusuk.
Bánjunk úgy velük, mint a sima testvérekkel.
Különböző készségek esetén vigyük őket különórákra, szakkörökre, akármennyire fáradságos lehet. Ne járjanak egy iskolába, vagy legalább osztályba, de ha még is akkor se egy padba ültessék őket.

Erősszakkal ne válasszuk szét őket.

Folytatjuk

A fejlődéslélektan története

Régen úgy tűnt, hogy a gyermeki tudás eleve értelmetlen fogalom. Az uralkodó közvélemény a gyereket afféle hiányos felnőttnek tekintette, a miatt, hogy mi mindent nem tus és mi mindent nem képes. A tudás fokozatait úgy képzelték, hogy a sor egyik végén vannak az újszülöttek, a másikon a filozófusok. Az újszülött semmit sem tud, John Locke 17. századbeli filozófus hasonlatával éve „tabula rasa” – azaz tiszta lap. Egy másik kép is kialakult a gyermekről, melyet első sorban a 19. századbeli romantikus költők hangsúlyoztak. Szerintük a gyermek elméjét nem terheli semmi, így képesek a világot tisztán és intenzíven tapasztalni. Őket kusza vágyak irányítják. Csak szerintük ez nem hiba, hanem erény, nem hiány, hanem többlet. A fejlődő elme kutatása bizonyítja, hogy maga a közös alapfeltevés helytelen. Az ember távolról sem „tiszta lappal” születik. És a gyermek éppúgy nem tökfej „evőgép”. Már a bölcsőben is képes a környezetét megfigyelni és logikusan gondolkodni. Mérlegel, következtet, problémákat old meg és még kísérletezik is. A gyermekekről alkotott hamis képet nemcsak, hogy soha semmilyen tudományos érv nem támasztotta alá, de meg sem kísérelték úgy vizsgálni, ahogy a tudományban szokás. Csak fel kellett volna deríteni, és rendszerbe foglalni mit tudnak és mit nem a gyerekek a világról, mi az, ami velük születik, és mi az, amit később tanulnak meg. Ezt azonban a kutatók elmulasztották 2500 évig. Még szerencse, hogy ekkor jött Piaget és Vigotszkij. Piaget eredetileg biológus volt, a puhatestű állatokról írt, közben filozófiát olvasott. E két téma között szeretett volna kapcsolatot találni, azaz a biológia és az ismeretelmélet között. Elhatározta, hogy ehhez a gyermekek szellemi fejlődését vizsgálja meg. Volt neki három, róluk kezdett a ’30-as években részletesen írni. Pszichológus feleségével Piaget megfigyeléseit olyan elméleti rendszerré foglalta össze, melynek kikezdhetetlen logikája és megvilágító felismerése bámulatot kelt. Rájött, hogy már az egészen kicsi gyermek is sokkal többet tud, mint amennyit feltételezünk róla. Piaget nem csak regisztrálja a csecsemő tanulási képességét, hanem feltételez konkrét, születéskor öröklötten meglévő mechanizmusokat. Számára a tanulás ugyanolyan biológiai funkció, akár az evés. A fejlődéslélektan történetében a következő fontos elem az orosz húszas évekből származik. Lev Vigotszkij irodalomkritikus volt orvosi diplomával. Észrevette, hogy a gyermeki tudás megszerzése érdekében a felnőtteknek döntő szerepe van. Kettőjük munkájában két közös dolog fedezhető fel. Egyrészt felfedezték ugyanazt a módszert, amely a csecsemők és a kisgyerekek gyakran hosszú időn át tartó aprólékos megfigyelésén alapul. Másrészt sajnálatos módon munkájuk nagyjából 30 évig szinte teljesen ismeretlen maradt. (Vigotszkij halála után Sztálin az egész fejlődéslélektan elméletet törvényen kívül helyezte.) Akkoriban a pszichológiát főként Amerikában két irányzat uralta: Sigmund Freud és követőinek mélylélektana, valamint Skinner és követőinek behaviorizmusa. Mindkettőjüknek sok mondanivalója volt a gyermekekről, de egyikük sem végzett velük szisztematikus kísérletet. Elméleteit Freud leginkább neurotikus felnőttek megfigyeléseiből szűrte le, Skinner pedig neurotikus patkányokéból. Freud világában a gyerek oly mértékben rabja vágyainak és kísértéseinek, hogy a világról szerzett benyomásai alig tekinthetők többnek mélyen eltorzult fantáziaképeknél. Skinner pedig a „tiszt lapot” látta benne, amely passzívan várja, hogy a világ teleírja ismerettel. Az új szemlélet: a csecsemő, mint számítógép A fejlődéstudomány második, és ma is lendületben lévő újjászületése a ’60-as évek vége felé kezdődött. Az uralkodó nézet változásához több tényező is közrejátszott. Az egyik ilyen a nemek társadalmi szerepváltozása. A gyereknevelés évszázadokig a nők dolga volt, a férfi tudósok ezért sem fordítottak rá figyelmet. Egy másik tényező műszaki jellegű volt: feltalálták a képmagnót. A csecsemővel és a kisgyermekkel nem lehet kérdőívet kitöltetni, sem gombokat nyomogattatni. Mindössze szisztematikusan kell megfigyelni. A következő nagy ötlet, miszerint az agy egyfajta számítógép, alapvető fogalmi áttörést eredményezett a pszichológiában, és új szakterület, a kognitív tudomány alapját tette le. Piaget és Vigotszkij úttörő gondolatait a videofelvétel módszeres és a kognitív tudomány elméletei tették alkalmassá arra, hogy belőlük teljes körű tudományos kutatás nőjön ki. Ma a gyermekek vizsgálhatók hordozható kamerával, és elmeműködésüket új módon értik meg. A legfontosabb az, hogy közben elfogadottá vált a vélemény, hogy valóban érdemes is vizsgálni és megérteni őket. A csecsemők és a kisgyermekek gondolatvilágáról az utóbbi 30 évben többet tudtunk meg, mint az előző 2500-ban. 

Forrás: Alison Gopnik, Andrew N. Meltzoff, Patricia K. Kuhl: Bölcsek a bölcsőben – Hogyan gondolkodnak a kisbabák? Typotex, 2005

Csakhogy értsük a férfiakat

„Ha egy férfi szembesül a gondokkal, meg akar halni, összeroppan az önértékelése, az önbizalma, hangulata sötét, közérzete rossz, férfiassága romokban hever. E jelenség kortól független, a 17 éves fiú ugyanúgy reagál a zavarra, mint egy harmincas, negyvenes, ötvenes vagy nyolcvanas férfi. Nem akar beletörődni, keresi a magyarázatot, szeretné megfejteni az okokat, valami csodára vár (reménykedik, hogy reggelre megszűnik a lidérces álom), vagy elkeseredésében valamilyen rejtélyes betegség alattomos támadását sejti a baj mögött. De a helyzet önmagától csak ideig-óráig rendeződik, mert már az egész személyiség ennek a zavarnak a függvényében működik.” Ennyi az idézet az internetről, de a válasz, hogy ez miért van így, az számomra nem derült ki. Talán egyszerűen csak vágyik arra a lelki biztonságérzetre, amit egy nő nyújtani tud, és érezni akarja, hogy ő fontos valakinek. Hiszen benne van az, hogy ő férfi és azonosulni akar ezzel a szereppel. Ő látja el a nőt és védi meg a veszélytől, azaz biztonságot nyújt – legalábbis fizikai szinten. Fontos számára a férfiassága, hogy azonosulni tudjon a férfi szerepével és így is élje meg magát. Ő férfi akar lenni, de azt csak egy nő mellett tud - egy igazi nő mellett – mert ez talán fordítva is igaz.Amire nőként figyelni kell egy párkapcsolat előtt, hogy ne adjuk magunkat olyan könnyen, mert a férfi szeret hódítani és „a könnyű, gyors győzelem csak ideig-óráig képes fenntartani a férfi önbecsülését. A serdülőkori skalpgyűjtés az érett férfit már nem elégíti ki. Ha nem is a klasszikus lovagi értelemben, de meg akar harcolni a nő kegyeiért. Így más lesz a nő értéke, és így magasabb hőfokú lesz az ő libidója, a szexuális vágya is. Minden valószínűséggel tökéletesebb lesz a szerelem beteljesülése.” Ebben azért lehet valami. Úgy néz ki, azért a mélység a férfiban is benne van. :)
Írta: Rita

A mese lélektana 10. – kapcsolat az élettelen világgal

„Az írásos kultúrával nem rendelkező népekhez hasonlóan (de sok fejlettebb kultúrájúhoz hasonlóan is), a gyermek abban a hitben él, hogy kapcsolata az élettelen világgal jellegét illetően megegyezik az élő, emberi világhoz fűződő kapcsolatával: a számára kedves és szép tárgyat pontosan úgy öleli magához, mint az anyját; az ajtót, amelyik megütötte, pedig megveri.
Ehhez még hozzátehetjük, hogy a szép és kedves tárgyat azért is öleli, mert meggyőződése, hogy az éppúgy szereti, ha ölelik, mint ő maga; az ajtót pedig azért bünteti, mert biztos abban, hogy az ajtó szándékosan ütötte meg őt, vagyis rosszat akart neki.
Piaget kimutatta, hogy a gyermek gondolkodása egészen a pubertáskorig animisztikus marad. Noha a szülők, és a tanítók azt állítják, hogy a tárgyak nem éreznek, és nem képesek cselekvésre, és noha a gyermek úgy tesz, mintha ezt el is hinné, mert meg akar felelni az elvárásoknak, és mert nem akar nevetséges lenni – a szíve mélyén a gyermek másképp gondolkodik. A racionális tanítás hatására ezt az „igazi tudást” olyan mélyre temeti magába, ahol a racionalitás már nem fér hozzá; a mesék azonban tovább formálhatják és gazdagíthatják.
A nyolcéves gyermek szerint (Piaget egyik példáját idézem) a nap él, mert fényt ad (és tegyük hozzá, azért ad fényt, mert neki így tetszik). A gyermek animisztikus gondolkodása szerint a kő azért él, mert amikor legurul a lejtőn, mozog. Még egy tizenkét és fél éves gyermek is azt hiszi, hogy a patak akarattal rendelkező élőlény, mert a víz folyik benne…”
„A gyermek számára tárgyak és élőlények között nincs éles választóvonal; és ami él, az nagyjából úgy él, mint mi. Ha nem értjük a sziklák, a fák, az állatok beszédét, ez azt mutatja, hogy nem vagyunk eléggé fogékonyak. A gyermek miközben megpróbálja megérteni a világot, ésszerűnek tartja, hogy azok a tárgyak, melyek felkeltik a kíváncsiságát, válaszoljanak is a kérdéseire. És mivel a gyermek énközpontú, elvárja, hogy az állatok a számára fontos dolgokról beszéljenek, mint a mesében is, és mint ahogy ő maga beszél a saját valódi vagy játék állataihoz. A gyermek szentül hiszi, hogy az állat megérti őt, és vele érez, még ha nem mutatja is ki.”
Forrás: Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, Corvina Kiadó 48-49. oldal

A családi élet buktatói

Annak érdekében, hogy felkészülhessünk a párkapcsolati és a családi élet buktatóira, leírom azokat az időszakokat, amelyekben ez lehetséges. Úgy gondolom, ha tudunk a lehetséges buktatókról, akkor felkészülhetünk rá, és nem esünk olyan könnyen bele, vagy legalább is megállapíthatjuk, hogy ez az amiről olvastam, és nem vagyok vele egyedül. Már más is átélte ezt, valószínűleg nekem is sikerül jól kikerülni belőle.

A Hill-féle normál krízisek:

1. Az újonnan házasodott pár családja
2. A gyermeket váró és a csecsemős család (0-3 év)
3. A kisgyermekes család (3-6 év)
4. Az iskolás gyermeket nevelő család
5. A serdülőt nevelő család
6. A felnövekedett gyermeket kibocsátó család
7. A magukra maradt, még aktív szülők családja
8. Az inaktív, idős házaspár családja

A család minden életciklusának jellegzetes problémái vannak. De a felsorolt normál krízisektől függetlenül léteznek olyanok, amelyek folyamatosan jelen vannak, vagy csak időnként fordulnak elő.
Ilyenek pl.
A családtagok egyéni pszichés problémái: kisebbrendűségi érzés, szorongás, bűntudat, függőség, személyiségzavarok stb.
Aktuális konfliktusok: házastársak között, szülő-gyermek között
Anyós, sógornő kapcsolati zavarok
Társadalmi döntések, intézkedések családi szinten problémákat okozhatnak. Pl. munkanélkülivé válás, elszegényedés

1. Az újonnan házasodott pár családja

Jogosan merül fel a kérdés, miért tekintik krízishelyzetnek a házasságkötés utáni időszakot. Krízishelyzet, hiszen mindkét fél számára új helyzet, új élet kezdődik. Új szerepet és normákat jelöl ki számukra a házasság, amiket eddig akár büntetlenül meg is szeghettek, de mostantól már nem hagyhatnak figyelmen kívül. Talán az elköteleződéstől való félelem miatt hazánkban egyre csökken a házasodási kedv, és egyre későbbre tolódik a házasságkötési életkor is.
„Az első években a legfontosabb feladat a közös élet külső-belső kereteinek kiépítése, a közös életmód kialakítása.
Két ember együttélése egy családként óriási vállalkozás, még a legideálisabb feltételek mellett is nehéz. Az összecsiszolódáshoz feltétlenül szükség van a kölcsönös vonzalomra, mind két személy érettségére, kommunikációs készségére.
Gyakran megnehezíti a fiatalok dolgát a modell, a minta sérült, hiányos volta, a tradíciók meggyengülése. Sokszor ők maguk is csonka, esetleg problémákkal, betegségekkel terhelt családból származnak, amit nem kívánnak követni. Az új családmodell kialakítása ezért tőlük nagyobb erőfeszítést igényel.”
Régen a nagy családokban a minta adott volt, a szerepek jól körülhatároltak, kijelöltek voltak, és ezek biztonságérzetet adtak a családtagoknak. Ma a sok válás miatt több családban hiányzik az apa-, férfi-, férjmodell is.
A házasságra való felkészülésben meg kell említeni a mesék hiányosságát. A mesék a gyermek személyiségének alakulásában, értékrendjének kialakulásában segítenek. De a házassággal kapcsolatban hiányosak, hisz csak addig tartanak, amíg a királylány kezét elnyerik a királyfik. De arról nem szól, ami ez után következik. Csak annyi, hogy „boldogan éltek, amíg meg nem haltak”. „A horkoló, piszkos zoknit az ágy alá dobáló „királyfiról” és az esetleg főzni, mosni, rendet tartani nem tudó vagy önmagát túlzottan megvalósítani akaró, vagy hisztiben jártas „királykisasszony” együttéléséről már semmit nem tudunk. S ami a legfontosabb, azt sem tudjuk, hogyan éltek mégis életük végéig együtt és boldogan.”
A gond az, hogy a fiatalok nagy részének fogalma sincsen, hogyan kell élni a házasságkötés után. A felsorolt feltételek még nehezítik az egymással való összecsiszolódást (Komlósi):
§ a megoldatlan lakáskörülmények
§ a hajszolt munkatempó – ezáltal a közös együttlétek ritkulnak
§ a fizikai, erkölcsi erőfeszítés, ami egy idő után a házasság kiüresedéséhez vezethet
§ az esküvő után hamar, átlagosan 1,5 éven belül érkezik az első gyermek
§ a következő gyermek, a testvér érkezése is korai.

„A házastársi összhang kialakításához szükséges a fontos kérdésekben való egyetértés, a közös érdeklődési terület, a kölcsönös bizalom nyílt és gyakori kifejezése.
Ahhoz, hogy a fiatal érett személyiségként lépjen házasságra két igen fontos feltétel kell:
egy korábbi sikeresen megoldott intim kapcsolat, amelyben megtapasztalhatta az örömet, bánatot, az elfogadottságot, a csalódást. Megtanult elkezdeni, fenntartani és szükség szerint befejezni egy kapcsolatot.
meghatározó a kora gyermekkori anya-gyermek kapcsolat, melyben az ember megtapasztalhatja a teljes elfogadottságot, a szerető, segítő, támogató kapcsolatot, és ahol az ősbizalom légkörében megtanulja a bizalmat, ami által későbbi kapcsolataiban nyíltan, bizalommal tud működni. Ha ez a korai kapcsolat sérült, vagy hiányzik, személyisége is sérültté válhat, kapcsolataiban túlzottan érzékeny, sérülékeny, gyanúsítgató, féltékeny lehet.”

Felhasznált irodalom: egyetemi jegyzet, Szabóné Kármán Judit: Családgondozás – krízisprevenció 2003, Medicina Könyvkiadó

Férfi Vagy a mirigyeidben is?

Kedves Nőtársaim és Urak!

Vajon hogy álltok, vagy hogy áll a társatok a szexualitással?
Kapjatok elő gyorsan egy írást tőle, hozzatok egy nagyítót, és vágjunk bele az elemzésbe!

Prosztatagondok, avagy a férfiasság megélésének problémái

Mai világunkban egyre gyakoribbak a nemiséggel összefüggő betegségek. Sajnos a férfi-női oldal felcserélődése, és a nemek újdonsült feladatai teljesen felborítják bennünk élő ösztönös hovatartozásunk emlékét.

Hozzá kellett edződnünk a rohanó világhoz, a teljesítménykényszerhez, a gyorsételekhez, a folytonos „kifelé éléshez”, melynek köszönhetően nincs időnk elmélyülni, megállni egy pillanatra, és megcsodálni a természet szépségét, tökéletességét. Egyszóval a legnagyobb probléma az, hogy az ember nem a természettel él, hanem a természet ellen. (A természethez közeli népeknél még ma sem ismert fogalom a prosztata-probléma vagy a meddőség, mivel rendeltetésszerűen használják termékenységhez kapcsolódó szerveiket, és ismerik saját testük jelzéseit, működését.) Európában ennek sajnos nincs kultúrája, vagy ha volt is, idővel feledésbe merült. Ennek ellenére őseink, (nagyszüleink, dédszüleink) idejében mégis jóval magasabb arányú volt a termékenység, a gyermekszületések száma, és kisebb a szervi megbetegedések száma, így alacsonyabb a halálozási ráta.

A születési ráták 1980-ig erősen mozogtak.

A halálozás lassan elkezd növekedni.

Ma:

§ 14,2 ezrelék a halálozás
§ 9,4 ezrelék a születés Magyarországon.

A születés továbbra is csökken. (Minden évben durván egy Ózdnyi lakosság meghal, eltűnik!)

Félmilliós fogyás a ’80-as évektől!

Az adatok alapján mára a fogyasztói mentalitásnak köszönhetően drasztikusan csökkent az életkor, illetve megnőtt a daganatos megbetegedések, és emiatt a halálozás aránya. Európában ebben is élen jár Magyarország, ugyanis a férfiak születéskor várható élettartama jelenleg 65 év, szakemberek szerint, megfelelő környezeti és életmód körülmények között, genetikai adottságainkat illetően 120-130, mások szerint 150 évet is élhetnénk, jó fizikai és szellemi életminőségben. Hazánkban a szív- és érbetegségek után, a második számú halálozási okot a daganatos betegségek jelentik. A KSH Demográfiai Évkönyv adatai alapján az elmúlt 15 évben , mint halálok – a férfiak rákos betegségei közül a prosztatarák áll első helyen. Igaz ugyan, hogy az idejében diagnosztizált; prosztatarák (kezdődő vagy igen korai stádiumban) jól gyógyítható, de tünetszegénysége miatt legtöbbször már későn ismerik fel.

Mi is az a prosztata és mi a funkciója?

“A prosztata, vagy dülmirigy; a férfi belső nemi szervekhez tartozó nemi mirigy. Az általa termelt váladék, a prosztataváladék a hímivarsejtekkel és az ondóhólyag váladékával együtt képezi az ondót. Felnőtt férfiaknál kb. 20 g tömegű, szelídgesztenye nagyságú szerv. A húgyhólyag alatt, az abba csatlakozó húgycsövet körülvéve helyezkedik el. A prosztata termeli és tárolja az enyhén lúgos kémhatású prosztataváladékot, mely az ejakuláció során távozó ondónak kb. 20%-át adja. A lúgos kémhatású váladék segít semlegesíteni a női hüvely savas kémhatású közegét, ezzel biztosítja a spermiumok életképességét.” (Wikipédia)

Mit tehetünk?

A gyógyuláshoz elengedhetetlen annak a felismerése, hogy minden betegség lelki eredetű. Képzeljük el testünket egy olyan energiamezőnek, (mágneses mezőnek) mely naponta szívja be, vonzza magához a rengeteg információt. Az információk közül azonban előfordulhat, hogy némelyik téves, zavaros. A hibás információ, maga a betegség, melyet kijavíthatunk, ha időben felismerjük, és megfelelő kódokat használunk hozzá.

A prosztata funkciója a szaporodás, szexualitás, polaritás témáihoz kötődik. A szervvel kapcsolatos elváltozások tehát a termékenységgel, a férfiasság megélésével analóg problémákra vezethetőek vissza. A prosztata-betegségnek különböző szintjei lehetnek, attól függően, hogy a helyzet szellemileg, lelkileg mennyire súlyos. Minél kisebb a baj, annál könnyebb segíteni, annál hamarabb gyógyul a beteg. Ezen eseteknél ugyanis a lelki probléma rövidebb idő óta áll fenn, mint az állandósult gyulladt állapotnál, vagy ráknál. A prosztata gyulladás jelentése: konfliktus a szexuális magatartás területén, a félénk kisfiú és a fenegyerek között. Itt a megoldás a beteg személy számára a harc felvállalása, a szellemi, lelki nyitás az újra. Az első lépés a gyógyuláshoz az élet különböző területeinek szétválasztása, és a beteg saját szexualitásának beengedése, a hétköznapi szerepminták, mint az említett “kisfiú,” vagy “macsó” feladása. Feladata: bátran és nyíltan megmérkőzni a kihívásokkal.

Egy kis grafológia:

A kézírás = agyírás elve alapján, (minden, ami az agyunkban van, megjelenik a papírlapon) a kutatók rájöttek arra, hogy az írásunkban testileg is leképeződünk.

Az írás zónái megfeleltethetőek a test zónáival.

A felső zóna: testünk felső részét, a fejet ábrázolja,

a középső zóna: testünk középső részét, a törzset,

az alsó zóna: tetsünk alsó részét, a nemi szerveket, alsó végtagokat mutatja.

A szó felosztása:

A betű felosztása:

A férfi nemi szerveket jelképező betűk: -”g” és a “j”, a szervre jellemző fizikai állapotot mutatják,

míg-a “gy” betű: a “párkapcsolat betű”, a téma lelki hátterét ábrázolhatja.

(Ha már tisztában vagyunk a problémával, vagy csak felmerül a nemiséggel kapcsolatos betegség, gond a kézírásban, akkor célszerű a betegség lelki okát is azonnal kutatni, s a testi tünetekhez hozzákötni. A prosztata-bajok a férfiasság megélésével kapcsolatos pszichés gondokból erednek, így ez logikusan összefügg a párkapcsolattal. Aki nem tudja kifejezni a nemiségét párja mellett, és viszályokkal terhelt a kapcsolata, annál előbb utóbb beköszönt fizikailag is a nemi szerveiben valamilyen károsodás. (A felmérések azt igazolják, hogy a harmonikus párkapcsolatban élőknél nem mutatható ki nemi betegség.)

Hogyan állapítható meg az írásból a prosztata-gyulladás?

Ha az említett betűkben megvastagodások, pacásodás látható, (ehhez célszerű nagyítót is elővennünk a vizsgálatkor), akkor az a nemi szervek gyulladását mutatja.

(A “g” betű ovál-aljának megvastagodása és a “j” betű hurok megvastagodása utalhat pl. a prosztata-gyulladásra).

Prosztatagyulladás az írásban:

Az itt látott írásban felfedezhetőek a pacás megvastagodások a ” j” betűkben: utolsó sor: “majd” szóban bal oldalt alul, és az 5.sorban a “majd rájövök” szintén “majd” szóban a hurok bal és jobb oldalán is. A “gy” párkapcsolatbetűk igen látványosak, szinte mindegyiknél a “g”-ben hurok helyett egy éles szög látható. Ez a személy önmagával szemben elkövetett lelki erőszak áldozata. Ösztönösen sokkal több szexualitásra van igénye, mint amit megél magában. Az írás középzónás része a hangsúlyos, az “a” és “o” betűk kerekdedsége, mérete arra enged következtetni, hogy az élet hétköznapisága, a hétköznapi élvezetek az elsődlegesek számára, ő mégis másnak tünteti fel magát, más akar lenni. (Lelkiismeretfurdalása van azért, mert ösztönös lény.) Próbálja tehát visszanyomni minden erővel a szexuális ingert a párkapcsolatában, és a szellemiségre koncentrálni. (”l” betűkben, “h”-ban, vagyis felső zónás hurkokban puffadtság, széles hurkok megjelenése utal erre). Még egy érdekes jelenségre hívnám fel a figyelmet, az ötödik sor “hogy” szavában: itt két “y” íródik le, és szintén nagyon csökött “g” alsó szárat láthatunk. Ennek az értelmezése, hogy egy harmadik személy is belépett a párkapcsolatba, egy másik nő, (ez lehet, hogy csak szellemi szinten, fantáziában és nem fizikailag megélt élmény,) de mégis tovább nehezíti a felszabadult szexualitást a felek között. Amint láthatjuk tehát, ez a lelkiismereti konfliktus vezetett a prosztatagyulladás kialakulásához.

Vigyázat! Az említett jeleken kívül sok jel van még, melyeket figyelembe kell vennünk az elemzés során, hogy pontosabb képet kaphassunk az egyén állapotáról. (Az írás hangulatát, az íráskép összeszedettségét, a sorok futását, az aláírást.stb.) Az írás elemzése tehát nagy szakértést, alapos vizsgálatot, és körültekintést igényel. Mint láthatjuk eme elváltozás esetében a saját szexualitásunkkal való kibékülés, az Élet beengedése, önmagunk kifejezése áll a középpontban. Ne hagyjuk, hogy a világ eltérítsen minket saját belső hangunktól, hogy az elvárások, a hagyományok, a teljesítmény eluralkodjon a hétköznapjaink felett. Az Élet nem más, mint csupa kockázat, és váratlan döntések sorozata. Önmagunkat felvállalni, ellenállni a “szokásoknak”, a nagy tömegnek, valódi bátorságot, és tartást igényel. De inkább veszítsünk el egy állást, egy pozíciót, mint önmagunkat.

“Kockáztatni nem más, mint egy pillanatra elveszíteni az egyensúlyunkat. Nem kockáztatni nem más, mint elveszíteni önmagunkat.”
Sören Kierkegaard

(A cikk lélektani, „nem grafológiával kapcsolatos részei”: Rüdiger Dahlke a betegség, mint szimbólum könyve alapján készültek.)

Petschnigné Hirth Edina
Okleveles grafológus