2010/10/22

Tudósítás a magzatról /Spirituális babavárás/






Pár hónapja a nagycsaládosok közé tartozom.

Először csak két gyermeket terveztünk és úgy voltunk vele, hogy ha majd évekkel később annyira akarunk babázni, akkor jöhet egy harmadik is. A természet közbe szólt és megérkezett a harmadik kis lurkó is.
1. gyermek
Férjemmel már 8 éve boldogítottuk egymást, amikor sikerült közös lakást vennünk. Éltük a magunk kis boldog életét, jöttünk-mentünk, buliztunk, utazgattunk. Élveztük, hogy csak ketten vagyunk. Aztán egyre többet gondolkoztunk azon, hogy mi lenne ha összeházasodnánk, illetve kibővülne az eddig jól bevált kettősünk. Úgy voltunk vele, hogy biztosan nem jön rögtön az a baba, így ráérünk majd akkor rögtönözni valami kis szertartást, amolyan két tanúst, ha már a pocakban lesz. Nem is kellett sokat várni és ott volt Ő. Nagyon boldogok voltunk arra gondoltunk, hogy most már semmi baj nem lehet. Aztán a 9. héten közölték velem, hogy sajnos nincs szívhang. Kontroll ultrahangra is mentem, de semmi változás nem volt. Összetörtem, persze jöttek azok a tipikus gondolatok, hogy miért pont velem történik mindez. Mi az amit nem tettem meg. Az orvosom bíztatott, és elvégeztünk pár vizsgálatot. Szerencsére kiderült mi a probléma és lehet orvosolni. Hosszú hónapok jöttek…

Amikor már nagyon el voltam keseredve, a nővérem említette, hogy van egy olyan ismerőse, aki leszületésre váró lelkekkel foglalkozik, és próbál segíteni a gyereket akaró pároknak. Ekkor kerültem először kapcsolatba Veronikával. Ő egyből munkához látott, de hónapokon keresztül nem volt kapcsolat, vagyis nem jelentkezett egy lélek sem. Aztán lassacskán volt látszatja a kezelésnek és a hormonszintem újra a régi volt. Az orvosom mondta, hogy most már lehet próbálkozni. Ez volt 2006 márciusában és szinte azon a napon jelentkezett Veronika is, hogy van egy lélek, aki áprilistól készen áll. Elhatároztam, hogy megteszek minden tőlem telhetőt, elhárítunk minden akadályt ami esetleg gátolhatja, hogy a picur megfoganjon. Férjemmel összeházasodtunk, elkezdtem vitaminokat szedni, odafigyeltem magamra és nem sokkal később, júliusban megfogant első kisfiam. Akkor még nem merültem el annyira a spirituális dolgokban, de tudtam, hogy létezik a magzat kommunikáció. Vele elég minimálisan kommunikáltam, szerettem, énekeltem neki, sokat meséltem, hogy milyen lesz ha majd kibújik. Ilyenkor nagy rugdalózással válaszolt. Ha a három terhességemet össze kéne hasonlítom, a legelsőnél csak „alap” kommunikáció volt, a másodiknál már jobban odafigyeltem erre, és megbeszéltük a szülés minden mozzanatát, a harmadikkal pedig már olyan jól sikerült, hogy segített a lakásunkat eladni, házat venni.
Első kisfiammal egy meghatározó élményem volt. A 20. héten iszonyatos görcsökre ébredtem. Bementünk a kórházba, szerencsére nem volt semmi komoly azonban a méhszájam nyílni kezdett. Onnantól kezdve sokat aggódtam mivel első terhességem nem sikerült, hogy mi lesz ha idő előtt ki akar bújni. Egyszer álmomban megjelent egy barna hajú kisfiú, aki azt mondta nekem, hogy nyugodjak meg minden rendben lesz. És valóban a 38. héten 2007. márciusban teljesen egészségesen született meg. Attól az estétől kezdve minden nap úgy feküdtem le, hogy jó éjszakát kívántam neki, és mondtam, hogy még nem szabad kibújni. Olyannyira megfogadta a kérésemet, hogy még a szülésnél is alig akart kibújni. A szülés maga nem volt egyszerű. Mivel első gyerek volt nem tudtam mit kell csinálni, hogyan kell vele szülés közben kommunikálni, de azért megoldottuk.
Írta: Melinda

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése